Tartsunk lépést az élettel! Tartsuk egymásban a lelket! Tartsuk a kapcsolatot! Bár a fotó a Borgói-hágón készült, ma Kaplonyba „megyünk”, és a ferences szívű, zenész-hitoktatót Kind Csillát – „ismertebb” nevén csak: Csifit – kérdezzük.
1. Mi jót hozott az életedbe a vesztegzár?
Együtt van az egész család, ami máskor csak rövid ideig valósult meg. Több időm van aludni, olvasni, filmet nézni, zenét hallgatni, főzni, rajzolni – ez utóbbi kettőhöz sajnos nem igazán értek, de jól esik alkotni, elvárások nélkül. Hála Istennek, tudom tartani messengeren keresztül a kapcsolatot a távol élő barátaimmal, amit eddig az időhatáros programok megakadályoztak.
2. Mi egy mostani hétköznapod legkiemelkedőbb eseménye, pillanata?
Az online-kávézás. Az egyik barátnőmmel találtuk ki, menete a következő: meghívjuk egy ismerősünket, hogy másnap reggel 9:30-kor együtt fogyasszuk el a reggeli kávénkat, teánkat. Nincs ebben semmi különös, mégis motivál a reggeli felébredésben, hogy várnak rád. Ilyenkor átbeszéljük az előző nap történéseit, amelyekben általában nincs semmi eget rengető, mégis legtöbbször úgy nyugtázzuk, hogy „olyan jó volt”. Emellett pedig ötleteket adunk egymásnak a nap kitöltésére – mind egyéni, mind szakmai szinten.
3. Mit sajnálsz, hogy nem tettél tett meg a járvány „kitörése” előtt?
Leginkább talán az énidőt: vagy nem tartottam, vagy nem megfelelőt.
4. Mi a legutóbbi hála-morzsád?
Az udvaron ültem a hintán, épp próbáltam a semmit jól csinálni – már elég jól ment –, s közben megragadták a figyelmem a nárciszok. Ott tündököltek sárga színükben a kertben, engedték, hogy a szél simogassa őket. Jó volt velük együtt „engedni magam simogatni”.
5. Mitől félsz, amikor félsz?
Hogy elfecsérlem az időmet. Hogy ugyanott fogom/fogjuk folytatni, ahol abbahagytuk márciusban.
6. Mi a legnagyobb öröm, ami az eltelt 24 órában ért?
Sajnos nagyon kevés nótát tudok. A lánytestvérem viszont annál többet. Volt alkalom, hogy Kolozsvárról telefonon hívtuk fel, hogy azt a bizonyos nótát tanítsa meg nekünk… Most viszont egy szalonnasütés mellett élőben hallhattam, tanulhattam.
7. Mit vársz, mit szeretnél a járvány megszűnése után magadtól, a környezetedtől, a világtól?
Szeretném, ha más szemmel néznénk az időre.
Szeretném, ha tudatosan is képesek lennénk a lassításra.
A szükséghelyzet miatt most azokkal találkozunk, akikkel lényegi, szükséges a találkozás. Szeretném, ha sikerülne a járvány lejárta után is azokra a személyekre fókuszálnunk, akikkel, illetve Akivel igazán szükséges, életadó a találkozás.
7+1. Mit kérdeznél ma a jó Istentől, ha felülne melléd az udvarotokon a hintára?
Megkérdezném, hogy a jelenlegi helyzetben kikben leli örömét? Úgy, mint egykor Jézus a gyermekekre mutatva felhívta a figyelmet arra, hogy ilyeneké a mennyek országa, most ki(k)re mutatna rá? Szeretném Vele együtt szemlélni ezen emberek adott élettörténéseit, ugyanis biztos vagyok benne, hogy sok szép ilyen van.
