Érje el a te szívedet is!

Tudtuk, hogy jön az „átállás”. S azt is, hogy egyre közelebb van. Azt is tudtam, hogy nehéz döntéseket is meg kell hoznom, amelyek a lapokat, a kollégákat érintik. Hordoztam már napok óta a fölöttünk sűrűsödő felhők árnyékát, amelyek mindig eltakarják a napfényt. Most nagyon…

Csütörtök volt. Bezárkózni készülésemben, gondjaim között tépelődve megszólalt a telefon: régi, kedves hang, kérdi, hogy mit csinálok és hogy látom-e, mi történik? S hogy nem kellene tenni valamit? Mindenki próbálkozik – mondja –, élesíti a jó-rossz kameráját, a jó-rossz internetkapcsolatát és közvetít, fejen állva, oldalt dőlve, valahogy, ahogy lehet… Nem kellene esetleg egy közös hely? Hogy ne „inflálódjon” el a szentmise, az ima, a szent ezekben az időkben, amelynek közelségét ma erősebben vágyjuk, mint korábban… Hogy ne legyen verseny a szentmise, hogy kit hányan követnek, hogyan lájkolnak?

De, de, persze, jó ötlet, mondtam, csak közben máris az én gondolataimnál voltam ismét: lapok nyomtatásának felfüggesztése, munkatársak alkalmazásának módosítása, az otthoni munka megszervezése, s főleg: honnan lesz mindehhez pénz? Jó ötlet, mondtam, s éreztem, valamit mégis tenni kell, a vonal másik oldaláról a fiatalos, olykor forradalmár lendület át-átcsapott hozzám is, igen, tenni kell, de mit is, mikor is? Azt sem tudom, hogy vasárnap misézek-e? Mit mondjak az embereknek? A templomban nem lehet, a templom előtt múlt vasárnap is fáztak, itt a betartandó távolság, felelősek vagyunk egymásért, igen, tenni kell… S akkor: a napfény hirtelen áttörte a fekete felhőket: van domain, mienk a templom.ro, egy korábbi – később elnapolt – projekt miatt vettük meg, nem használtuk még, itt a kiváló alkalom: építsünk templomot, virtuálisat, s mire bezárjuk az igaziakat, mert ez most elkerülhetetlen, kinyílik az online-templom! Igen, ez a feladat most! Tudom, kit kell felhívnom, rendben, később még beszélünk, gondolkozzunk, szerusz!, s a borongósan indult nap már könnyebben folytatódott, pedig még semmi meg nem oldódott a teherből.

Vasárnap este, a legszükségesebbekkel „felszerelve”, sekrestyések felügyelete mellett kinyitott a templom, hogy elérhetővé váljon azok számára is a napi hangképes szentmise-közvetítés, a lelki impulzus, a napfény, akik a közösségi médiában nincsenek jelen.

Igen, ez a napfény, a koroNAPfény, amely minden nap áttöri a borút! Érje el a te szívedet is!

(Gondolatok a templom.ro kezdeményezés megszületéséről…)