A nemzetközi nőnap alkalmából olyan nagy hatású nőket mutatunk be, akik jelentős változást értek el a környezetükben, szemléletük és életük példaként és erőforrásként szolgálhat számunkra. Montessori Mária reformpedagógiája átformálta a gyermeknevelést. Kalkuttai Szent Teréz a peremre szorultak felkarolásában járt élen.
Montessori Mária
A gyermekben sajátos módon jelentkezik az életerő, amit egyéni képességei szerint kibontakoztathat – vallotta Montessori Mária, aki a róla elnevezett pedagógiai módszerével beírta nevét a 20. századi reformpedagógusok sorába. 1870-ben született, mélyen vallásos katolikus családban nevelkedett. Ő volt az első nő, aki Olaszországban, olasz egyetemen szerzett diplomát. Műszaki tanulmányai után orvosi egyetemre jelentkezett, mivel azonban ez a pálya akkoriban még nem volt nyitott a nők előtt, ezért a szaktárca miniszterének, valamint a pápának az engedélyével és támogatásával kezdhette meg tanulmányait.
Pedagógiájának alapjait és az általa kidolgozott módszereket értelmi fogyatékos gyermekek mellett kezdte alkalmazni látványos eredményekkel. Az általa kezelt és foglalkoztatott fogyatékos gyerekek szintje elérte a nem fogyatékos gyerekekét, aminek szerinte az lehet az oka, hogy az egészséges gyermekek esetében nem megfelelő módszereket alkalmaznak a nevelésben. Így fordult idővel az egészséges gyermekek felé. Úgy gondolta, hogy a gyerekek nem elég szabadok az iskolában, a gyermeki lélek sajátosságait nem veszik figyelembe a nevelés során. Ő alkalmazott először az óvodában gyermekekhez méretezett berendezési tárgyakat, székeket, asztalokat. Motiváló játék- és munkaeszközöket használt, amelyek az érzékszervi fejlesztésre épültek. Olyan osztálykörnyezetet alakított ki, ahol a gyermekek jól érezhetik magukat, miközben a szabad mozgás révén megszerzett tapasztalataikat, készségeiket és tudásukat beépíthetik az életükbe.
Az erkölcsi és szociális nevelés meglátása szerint szorosan összefügg a vallásos neveléssel. Gyerekekre méretezett templomi bútorzattal segítette a gyermekek vallásos nevelését, amelyben a gyerekek nagyon rövid tanítások során olyan „vetőmagot” kaptak, ami kibontakozhatott bennünk. A tanítás és a dogmák ismételgetése helyett azonban sokkal fontosabb, hogy a gyermek lelke szeretettel legyen gondozva, tisztasággal, csenddel, tisztelettel legyen körülvéve. Montessori Máriát 1949-ben, 1950-ben és 1951-ben is Nobel-békedíjra jelölték a béke előmozdításáért tett fáradozásaiért, ugyanis a világháborúkat követően figyelmét egyre inkább a békére nevelésre fordította: a világ békéje szerinte a nevelők kezében van.
Kalkuttai Szent Teréz
Az indiai szegénynegyedekben végzett áldozatos munkájával vívta ki az emberiség elismerését Kalkuttai Szent Teréz, akit közismert nevén Teréz anyaként emlegetnek. Az albán származású apáca 1979-ben elnyerte a Nobel-békedíjat, és számos más magas kitüntetéssel ismerték el munkáját. 1910-ben született Agnes Gonxha Bojaxhiu néven. 1931-ben tett szerzetesi fogadalmat, a Teréz nevet pedig Lisieux-i Kis Szent Teréz iránt érzett tiszteletből választotta. Szerinte Kis Szent Teréz „hétköznapi dolgokat tett nem hétköznapi szeretettel”.
Egy utazás során megdöbbentette a szegény és nyomorban élő tömeg, amelyik a vonaton utazott, ezért érezve Jézus hívását, otthagyta a zárdát, hogy a legszegényebbek között éljen. Pápai engedélyt kapott, hogy Kalkutta nyomornegyedeiben dolgozhasson, 1950-ben pedig jóváhagyták az általa alapított új szerzetestársulatot, a Szeretet Misszionáriusait, amely 1955-ben vált pápai jogú társasággá.
Hitvallásuk szerint: „Mindenekelőtt szerzetesnővérek vagyunk, és nem szociális segítők, tanárok, ápolónők vagy orvosok. A különbség köztünk és a szociális gondozók között az, hogy ők valamit cselekszenek, mi pedig valakinek. Jézust szolgáljuk a szegényekben. Minden, amit csinálunk, Jézusért van. Életünknek ez az értelme. A nap 24 órájában Jézust szolgáljuk.” Ma már több mint négyezer apáca és négyszáz szerzetes tartozik a Szeretet Misszionáriusainak rendjéhez, akiknek gyógyító-gondozó tevékenységét számtalan önkéntes segíti. Teréz anya 1997-ben, 87. születésnapja után tíz nappal hunyt el. II. János Pál pápa 2003-ban a missziós világnapon avatta boldoggá, 2016. szeptember 4-én pedig Ferenc pápa szentté avatta.
Montessori Mária és Kalkuttai Szent Teréz sajátos utat választottak arra, hogy Isten országának jelei legyenek. Montessori elsősorban a gyermekek nevelésére összpontosított, míg Teréz anya a szegényeket karolta fel. Mindketten kivívták az egész emberiség elismerését. Példájuk bátorító és inspiráló lehet mindannyiunk számára. Ugyanakkor fontos tudatosítanunk magunkban, hogy ma is közöttünk élnek azok a nők, akik tevékenységét sokkal kisebb odafigyelés követi, munkájuk azonban elengedhetetlen és létfontosságú számunkra. Köztünk élnek azok a nevelők és ápolók vagy bármilyen más munkát végző nők, akik a maguk csendjében, szeretettel és alázattal végzik a munkájukat, hogy jobbá tehessék embertársaik életét. Ne felejtsünk el ezeknek a nőknek köszönetet mondani. Kedves nők: hála és köszönet nektek!
