Montenegróban bevezették a vallásszabadságról alkotott új törvényt, amelyet december végén hagytak jóvá Szerbia erős tiltakozása ellenére. A tiltakozás oka, hogy az új előírás lehetővé teszi a szerb ortodox egyház templomainak, kolostorainak és egyéb tulajdonainak állami elkobzását.
A törvény alapján a különböző vallási közösségeknek bizonyítaniuk kell tulajdonjoguk legitimitását 1918 előttről is, amikor Montenegró belépett és részévé vált a Szerb-Horvát-Szlovén királyságnak. A podgoricai kormány által életbe léptetett törvény érezhető romlást eredményezett a Belgráddal fentartott kapcsolatokban, ahol napok óta egymást követik a tiltakozó felvonulások a helyi ortodox egyház és a kormány támogatásával – írja a L’Osservatore Romano vatikáni napilap.
Montenegró 2006 óta független állam, amikor egy népszavazás eredményeként békésen kilépett a Szerbiával kötött Unióból. Azóta Podgorica határozott erőfeszítéseket tett saját nemzeti identitásának megerősítésére.
A montenegrói emberek 72 százalékaa ortodox vallású, 18 százaléka muszlim, 3,44 százaléka római katolikus, 1 százaléka pedig ateistának vallja magát a legutóbbi, 2011-es népszámlálás adatai alapján. A nemzeti/etnikai megoszlás azonban árnyaltabb: az ország lakosságának 45 százaléka montenegrói, 30 százaléka szerb, de a bosnyákok és albánok is jelentős arányban képviseltetik magukat. Nagyjából 1-1 százalékot tesznek ki a horvátok és a romák.
Forrás: Vatikáni Rádió
