December 18-án, a karácsony előtti utolsó szerdai általános kihallgatáson a szentatya emlékezette a jelenlévőket, hogy nemrégiben levelet írt a betlehemkészítés jelentéséről és fontosságáról, és annak alapján mindenkit arra buzdított, hogy állítson betlehemet családi otthonában.
Ferenc pápa katekézisének fordítását teljes terjedelmében közreadjuk a Magyar Kurír alapján:
Egy hét múlva itt a karácsony. Ezekben a napokban, miközben futkosva készülünk az ünnepre, feltehetjük magunknak a kérdést: „Hogyan készülök az Ünnepelt születésére?” A készülés egyik egyszerű, ám hatékony módja a betlehemkészítés. Idén én is ezt az utat követtem: elmentem Greccióba, ahol Szent Ferenc a helybeliekkel felállította az első betlehemet. És írtam egy levelet, hogy emlékeztessek e hagyomány jelentésére, arra, hogy mit jelent a betlehem a karácsonyi időszakban.
A betlehem ugyanis „olyan, mint egy élő evangélium” (Admirabile signum apostoli levél, 1). Elviszi az evangéliumot oda, ahol az emberek élnek: a házakba, az iskolákba, a munka- és találkozóhelyekre, a kórházakba és a gondozóházakba, a börtönökbe és a terekre. És ott, ahol élünk, egy lényegi dologra emlékeztet bennünket: arra, hogy Isten nem maradt láthatatlanul a mennyben, hanem a földre jött, emberré, gyermekévé lett.
A betlehemkészítés Isten közelségének ünneplése. Isten mindig közel volt népéhez, de amikor megtestesült és megszületett, akkor nagyon közelivé, egészen közelivé vált. A betlehemkészítéssel felfedezzük, hogy Isten valóságos, konkrét, élő és dobogó szívű. Isten nem távoli úr vagy megközelíthetetlen bíró, hanem alázatos, hozzánk leereszkedett szeretet. A jászolban fekvő gyermek az ő gyengédségét adja nekünk. Néhány szobrocska tárt karokkal ábrázolja a „Kisdedet”, hogy megüzenje nekünk: Isten azért jött, hogy magához ölelje emberségünket. Ezért jó, ha a betlehem elé állunk, és rábízzuk életünket az Úrra. Beszéljünk neki a szívünkön viselt emberekről és élethelyzetekről, készítsük el vele a most végződő év mérlegét, osszuk meg vele várakozásainkat és aggodalmainkat.
Jézus mellett ott látjuk a Szűzanyát és Szent Józsefet. Elképzelhetjük, milyen gondolataik és érzéseik voltak, amikor a gyermek szegényen megszületett: öröm, de rémület is. Meg is hívhatjuk a Szent Családot otthonunkba, ahol örömök és gondok vannak, ahol mindennap felébredünk, étkezünk és alszunk szeretteink közelében. A betlehem házi evangélium. A praesepe (jászol) szó szó szerint „etetőt” jelent, a jászol városának, Betlehemnek pedig „a kenyér háza” a jelentése. Etető és kenyér háza: a betlehem, amelyet otthon készítünk, ahol ételt és szeretetet adunk egymásnak, arra emlékeztet, hogy Jézus a táplálék, az élet kenyere (vö. Jn 6,34). Ő az, aki táplálja szeretetünket, ő az, aki erőt ad családjainknak, hogy tudjunk előrehaladni és egymásnak megbocsátani.
A betlehem egy másik tanítást is kínál nekünk az életről: a mai, gyakran rohanó életritmusban szemlélődésre hív. Emlékeztet a megállás fontosságára. Mert csak akkor tudjuk befogadni azt, ami fontos az életben, ha képesek vagyunk magunkba szállni. Csak akkor tudunk megnyílni Istenre és hallgatni őt, aki a csendben beszél, ha kívül hagyjuk a világ zaját. A betlehem időszerű minden család számára. Tegnap ajándékba kaptam egy kis képet egy különleges betlehemről. Egészen kicsi ez a betlehem, a címe: „Hagyjuk pihenni anyut!” A Szűzanyát alva ábrázolja, József altatja a kisdedet. Sokan vannak köztetek, akiknek be kell osztani, hogy az éjszaka folyamán mikor lesz a férj, mikor a feleség a gyermekkel, aki sír, csak sír és sír. „Hagyjuk pihenni anyut!” – ez a család, a házasság gyengédsége.
A betlehem időszerűbb, mint valaha, amikor nap mint nap rengeteg fegyver és megannyi erőszakos kép készül a világon, amelyek beivódnak szemünkbe és szívünkbe. A betlehem ezzel szemben a béke kézműves képe. Ezért élő evangélium.
Kedves testvérek! A betlehemből végül tanítást kaphatunk magának az életnek a lényegéről. Hétköznapi jeleneteket látunk: pásztorokat juhokkal, vasat verő kovácsokat, kenyeret készítő molnárokat; időnként beillesztenek tájakat és területeinken zajló élethelyzeteket. Ez jogos, mert a betlehem arra emlékeztet bennünket, hogy Jézus a mi konkrét életünkbe jön. És ez fontos! Készítsetek kis betlehemet otthon, mindig, mert ez annak emléke, hogy Isten hozzánk jött, tőlünk született, kísér bennünket életünkben, olyan ember, mint mi, olyan emberré lett, mint mi.
Mindennapi életünkben már nem vagyunk egyedül, ő velünk él. Nem változtatja meg varázsütéssel a dolgokat, de ha befogadjuk őt, akkor minden megváltozhat. Kívánom nektek, hogy a betlehemkészítés nyújtson alkalmat arra, hogy behívjátok Jézust életetekbe. Amikor készítjük otthon a betlehemet, az olyan, mintha kinyitnánk az ajtót, és azt mondanánk: „Jézus, lépj be!” – konkréttá tesszük ezt a közelséget, ezt a Jézusnak szóló meghívást, hogy bejöjjön életünkbe. Mert ha ő életünkben lakik, akkor életünk újjászületik. És ha életünk újjászületik, akkor valóban karácsony, születésnap van. Boldog karácsonyt mindenkinek!
Fordította: Tőzsér Endre SP
