Az idei Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon az Alfred Bauer (Ezüst Medve) díjjal kitüntetett Systemsprenger (Rendszerbontó) című produkció a kezelhetetlen, problémás gyermek vívódását követi nyomon. Mi történik, ha a gyermek nem képes beilleszkedni az iskolai rendszerbe?
A film főszereplője a 9 éves Benni. Az igazi neve Bernadette, azonban azt utálja. Kékszemű, mondhatni „angyalarcú” kislány, aki képtelen az iskolai rendszer követelményeinek megfelelni. Főleg agresszív magatartásával tűnik ki. Bepillantást nyerhetünk a német iskolai életbe. A tanárok, az iskola vezetősége minden igyekezete ellenére nem tudja kezelni Benni problémáját. Állandó dühkitörései, agresszivitása – tör, zúz, verekszik a társaival, sérti a tanárokat – miatt eltávolítják az iskolából. Nemcsak az iskolai közösség, de az anya is tehetetlen a kislányával szemben. Fél tőle, s főleg félti két kiskorú gyermekét.
Melyek a gyermek agresszív magatartását generáló tényezők? Benni szeretethiányban szenved. Egyetlen óhaja az, hogy az édesanyjához menjen haza, érezze az anyja szeretetét. A gyermekvédelmi hivatal munkatársai foglalkoznak ügyével. Bennit különböző családoknál, illetve gyermekotthonba helyezik el. Egyik családtól a másikhoz kerül, képtelen beilleszkedni a családi életbe. A gondozók, a rendőrség, a kórház különböző megoldásokat keres a gyermek életének rendezése érdekében. Azonban a kislány viszonyulása miatt nem érnek el eredményt. Sok megoldás nincs: vagy a pszichiátriai kórházba helyezik el vagy külföldre, Afrikába küldik. Az ifjúsági jóléti hivatal munkatársa, Bafané asszony Michához, a pszichológushoz fordul, aki korábban foglalkozott fiatal bűnözőkkel. Rendkívül érdekesek a filmnek azon epizódjai, amelyek ezt a foglalkozást jelenítik meg. Vajon sikeres lesz-e a pszichológussal az együttműködés?
Három héten át egy távoli erdőben próbálja Micha oktatni Bennit. Bizonyos eredményeket elért. A kislány ragaszkodik a pszichológushoz, s közli, vele akar maradni. Michának családja van, néhány hónapos a gyermeke, de szakmai szempontból is távolságot kell tartania a pácienssel szemben. Szívszorító jelenetekben tárul fel Benninek a pszichológus családjához való indulatos viszonyulása. A kislány Micha családjához kérezkedik be egy éjszakára. A kora reggeli órákban magához veszi a csecsemőt, s nem akarja átadni az anyjának, majd bezárkózik a fürdőszobába. Hosszú rábeszélés után hajlandó átadni a csecsemőt a szülőknek. Minden kísérlet kudarcot vall, kiderül, hogy képtelenség uralni a kislány agresszív magatartását. Végül arra a következtetésre jutnak, hogy a beilleszkedésre képtelen Bennit egy afrikai országba szállítják egyénisége modellálása érdekében. Ez a kísérlet is kudarccal végződik, a gyermek elmenekül.
Nora Fingscheidt (1983, Braunschweig) német rendező, forgatókönyvíró ezzel az alkotással felhívja a figyelmet arra, hogy megértésre, együttérzésre, türelemre van szükség ahhoz, hogy segíthessünk a rendszerbontó személyeken. Hitelesen ábrázolja a pedagógusok, pszichológusok, gondozók küzdelmét a fiatalok személyiségének alakításában. A különböző tényezők együtthatása – pszichotikus lelkiállapot, a biztonság és a szeretet hiánya, a zavaros családi környezet – agresszívvé, alkalmazkodásra képtelenné, sérülékennyé teheti az egyént, aki megértésre szorul. Sajnos nem olyan ritkák az ilyen helyzetek…
Rendező, forgatókönyvíró: Nora Fingscheidt. Operatőr: Yunus Roy Imer. Zene: John Gürtler. Vágó: Stephan Bechinger, Julia Kovalenko. Főbb szereplők: Helena Zengel (Benni), Albrecht Schuch (Micha), Gabriela Maria Schmeide (Bafané asszony), Lisa Hagmeister (Bianca Klaaf).
Páll Gyöngyvér
