Az élelmiszer-pazarlás visszaszorítását szorgalmazza Ferenc pápa az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP – World Food Programme) igazgatójának küldött levelében. Bár ritkán tudatosítjuk, mégis nagyon igaz a kijelentés, miszerint „az vagy, amit megeszel”: azokból az atomokból és molekulákból épülnek fel a sejtjeink, egész testünk, amit táplálék formájában beviszünk a szervezetünkbe. Emiatt sem mindegy, hogy mi az, amit és ahogyan fogyasztunk. Ennek hangsúlyozása érdekében Szilágyi Karola dietetikust kértük fel, hogy ossza meg velünk ezzel kapcsolatos meglátásait. A továbbiakban az ő írását olvashatják.
Ferenc pápa közérthetően rávilágít a mai társadalom egyik alaphibájára, mégpedig a mérhetetlen, értelmetlen pazarlásra. Ha ezeket a gondolatokat magunkévá tesszük, könnyen rájövünk a pápai üzenet mélységére és fontos közlendőjére. Hajlamosak vagyunk arra, hogy csillogó-villogó bevásárlóközpontokban színesen becsomagolt élelmiszereket vásároljunk igen magas áron. Sajnos ezekben a szépen felcicomázott csomagocskákban nagyon sokszor gyenge minőségű, kalóriadús, vitaminszegény, színezett élelmiszerekre bukkanunk. Egy ilyen vásárlás után hazatérve nemegyszer rájövünk, hogy szükségtelen, de igen drága ételeket vásároltunk.
Ezt a pazarlást nagymértékben el tudjuk kerülni a megtervezett, tudatos vásárlással. Ezt azzal kezdjük, hogy pontosan meghatározzuk az étrendünket a következő napokra, listát készítünk az szükséges alapanyagokról, amiket megpróbálunk felkutatni és megvásárolni, lehetőleg minél közelebb a termelési lánc elejéhez. Így elérjük azt, hogy kevesebb kézen menjen keresztül az adott étel, tehát kevesebbszer dráguljon és kevesebbszer módosítsa eredeti formáját. A vásárlás csak jóllakottan történjen. Ha éhesen indulunk el, valószínűleg sokkal több és hizlalóbb étel kerül majd a kosarunkba.
Próbáljuk meg az élelmiszereket előállítási helyükhöz minél közelebb megtalálni, ezáltal a tényleges termelőhöz próbálunk közeledni, akinek nem volt sem ideje, sem módja a terméket különböző kémiai szerekkel gyönyörűvé, színessé, illetve tartóssá varázsolni. Természetesen minden „varázslat” az élelmiszer drágulásával jár. Lehetőleg ne vásároljunk olyan gyümölcsöket vagy zöldségeket, amelyek hibátlanok, egyformák vagy bármilyen tulajdonságukat heteken, illetve hónapokon keresztül képesek megőrizni (pl. bizonyos kerek, színes szilvafajták, amelyek heteken keresztül a piacon ugyanabban a ládában találhatók, mégsem ráncosodnak, pettyesednek, nem puhulnak meg. Azonban ha kettévágjuk, a magjuk körül igen előrehaladott rothadási folyamatot észlelünk, ami ehetetlenné teszi őket. Ez azt jelenti, hogy a gyümölcsök felületi részébe valamilyen módon, befecskendezéssel vagy permetezéssel erős, illetve esetenként toxikus tartósítószert juttattak). Megcsodáljuk a hűtőpultokban a gyönyörű, rózsaszín hússzeleteket, amelyek egyes helyeken estefelé már nem is annyira rózsaszínűek és nem is keltik frissen vágott hús benyomását. Ilyenkor ezek már sötétpirosak vagy ráncosak lehetnek. Viszont csoda történik: reggelre ugyanezek a húsok újból csábítók, frissek és rózsaszínűek. Sajnos ez a változás nem az új termék feltálalása miatt történik, hanem a régiek bizonyos kémiai szerrel való átitatásuk miatt keltik ezt a hatást, és bizony ez jó néhány napon keresztül sikerülhet. A következő periódusban a jó vastag, színes, fűszeres pácolás továbbra is eladhatóvá teszi ezeket a termékeket. Nem fejezhetjük be a gondolatot anélkül, hogy említést ne tegyünk bizonyos állatok gyors növekedéséért használt hormonok alkalmazásáról, az ezekből az állatokból készült élelmiszerek később akár csecsemőkhöz is eljuthatnak. A világon több ponton jelezték ilyen típusú táplálék fogyasztása után, hogy számos csecsemőnél igen erős hormonális elváltozás jelent meg (pl. emlők megduzzadása).
Gondoljuk meg mindig, hogy a különböző élelmiszerekből valójában milyen mennyiségre van szükségünk. Abban az esetben, ha túlzott mennyiségben vásárolunk, több nem kívánt eredményt is elérhetünk. Az egyik az, hogy nagyobb mennyiséget elfogyasztva túlsúlyosak leszünk, ami után gyakran elkezdjük az igen nehéz és sokszor eredménytelen fogyókúrát. A második lehetőség az, hogy a megromlás határán levő élelmiszereket elfogyasztjuk, mivel pénz adtunk ki rá, emiatt sokszor veszélyeztetjük egészségünket. A harmadik pedig, hogy bizony kidobjuk azt a pénzt, amit felhasználhattunk volna az éhezők táplálására.
Próbáljuk meg az egészséges táplálkozás alapelveit követni, illetve a megfelelő arányú és minőségű, fehérje, szénhidrát és zsír bevitelét biztosítani, a szükséges folyadék és nyomelemek kíséretében.
Nem elvetendő gondolat, hogy olykor ültessünk egy-egy fát, növényt, ezáltal növelve bolygónk oxigénellátását. Ha minél több embertársunkat sikerül rávezetni az egészséges táplálkozásra és életmódra, ezáltal csökkentjük a pazarlást, illetve környezetünk szennyezését. Az ENSZ Világélelmezési Programja 2018-ban több mint 5 millió embert vont be az egészséges táplálkozás módjának az elsajátításába. Igen jó lenne, ha ehhez nálunk is minél többen csatlakoznának.
A pápai intés nem lehet üres beszéd, megfogalmazását a világot egészében érintő folyamat generálta. Ezért úgy gondolom, hogy fontos megszívlelnünk szavait mind a magunk, mind pedig embertársaink jóléte, illetve az elkövetkezendő generációk megfelelő életének a biztosítása érdekében.
Szilágyi Karola dietetikus
