Fény derült rá, hogy mennyire válnak be az időjárásra vonatkozó népi jóslások, ugyanis a Székelydata adatvizualizációs blog megközelítőleg 60 évnyi időjárásra vonatkozó adat felhasználásával ellenőrizte ezen előrejelzések helytállóságát. A címben szereplő Katalin-napi jóslás például az esetek 67 százalékában bevált a vizsgált adatok esetében. Összefoglalónk végén a Székelydata megalkotóját és működtetőjét, Csala Dénest is megszólaltatjuk.
Ma már az okostelefon figyelmeztet a várható napi időjárásra és a meteorológusok is egyre jobb és jobb hosszú távú előrejelzéseket tudnak tenni, de még mindig élnek a köztudatban azok a népi mondások, amelyek egy-egy jeles nap alapján tesznek előrejelzéseket a várható időjárásról. Ezekből a népi jóslásokból 50 mondást fordított le Csala Dénes egyetemi oktató, adatblogger az adatok nyelvére, hogy megvizsgálja azok érvényességét.
Ha mindig is kíváncsi volt arra, hogy ezek a népi bölcsességek mennyire vállnak be, de végül soha nem ellenőrizte le őket, akkor nem kell tovább kétségek között vergődnie: a magyar népi időjóslatok csak kicsivel teljesítenek jobban, mint egy pénzfeldobás, az átlagos találati arány 56 százalékos. Ez azt jelenti, hogy a véletlennél alig tudnak jobb előrejelzést adni, tehát nem nagyon érdemes ezekre építeni az életünket.
„Egyszer találtam az interneten egy jól összerakott mémet – mondja megkeresésünkre az alkotó – , ami több ilyen jóslást sorolt fel. Valójában egy évig kutakodtam az adatok után, amíg végre megtaláltam azt az adatbázist, ami ingyenesen hozzáférhető volt és elegendő területet fedett le, viszonylag jó földrajzi és időbeli felbontásban. Időjárás-adatokat egyáltalán megtalálni és dolgozni velük notóriusan nehéz feladat. Miután letöltöttem az adatokat, kb. két hétbe telt, amíg különböző dizájnokon mentem át – több adatvizualizációs szakértővel barátilag konzultáltam, hogy hogyan lehetne ezt az információt reprezentálni – és így esett végül a választás a gerinc-grafikonokra (angolul spine plot)” – magyarázza Csala Dénes.
Mivel magyar mondásokról van szó, ezért 10 erdélyi és 18 magyarországi településen elhelyezett időjárás-állomás adataiból állította össze az adatbázist. Az idősorok az ’50-es – ’70-es években kezdődnek és 2019-ig tartanak, tehát megközelítőleg átlagban 60 évet ölelnek át. Az egyes mondások jelentését átfogalmazta vizsgálható hipotézisekre. Természetesen nem lehet mindent tökéletesen lefordítani, így a legtalálóbb közelítéseket használta, amit minden esetben feltüntet az igényes kivitelezésű vizuális kimutatásoknál.
Sándor, József, Benedek (március 18., 19., 21.) az esetek 65 százalékában hoznak meleget. A „Gergely napi (március 12.) szél Szent György napig él” mondás 70 százalékban vált be a vizsgált adatok esetében. A március 25-én ünnepelt Gyümölcsoltó Boldogasszonyhoz kötődő mondás, miszerint negyven napig tart az aznapi időjárás, 78 százalékban bizonyult helytállónak. „Ha Medárd napján esik, negyven napig esik”, tartja a mondás és az esetek 66 százalékában igaz, hogy ha ezen a napon (június 8-án) esik, akkor a következő negyven napban az átlagosnál esősebb idő várható. Ha Szent Anna napján esik (július 26.) az esetek háromnegyedében tényleg az átlagosnál esősebb idő várható az azt követő hat hétben. Ha Szent István napja (augusztus 20.) esős, 60 százalékos valószínűséggel szárazabb lesz az ősz. Bár a mondás szerint „amilyen Szent Bertalan, olyan az ősz”, de ez csak az esetek 55 százalékban igaz. Szent Mihálykor (szeptember 29.) a „keleti szél” az esetek 54 százalékában kemény telet ígér. 62 százalék az esélye, hogy „ha Márton napján (november 11.) a lúd jégen jár, karácsonykor sárban botorkál”. Ha fekete a karácsony, 58 százalék eséllyel fehér lesz a húsvét.
A vizsgált mondások közül a Mátyás-napi mondás teljesít a leggyengébben. A február 24-én ünnepelt Mátyás a mondás szerint „ront ha talál, ha nem talál csinál”. A kijelentés első fele, vagyis ha azon a dátumon fagy, akkor a rákövetkező 10 napban az átlagosnál melegebb idő várható, mindössze az esetek 17 százalékában bizonyult helytállónak, míg a második fele is, miszerint ha azon a dátumon nem fagy, akkor a következő 10 napban az átlagosnál hidegebb idő várható, csupán az esetek 26 százalékában teljesült. A március 24-hez kötődő mondásra viszont érdemes odafigyelni, ugyanis „Szent György napja ősi tavaszkezdő nap”, így 96 százalék a valószínűsége, hogy ezt a dátumot követő két hétben átlagosan melegebb lesz az idő, mint az azt megelőzőben.
A Székelydata blog látványos adatvizualizációkkal mutat rá fontos összefüggésekre, amelyek nagyobbrészt Erdélyhez kötődnek. Egyebek mellett elkészültek már a székelyföldi lakosság infografikái, a felekezeti megoszlást tükröző adatvizualizációk, a csíksomlyói búcsú résztvevőinek számára találhatunk becsléseket, megtudhatjuk, hogy a székelyföldiek hol élnek diaszpórában, medvetérképet és medveradart böngészhetünk, és elkészült a pápa utazásainak interaktív idővonala is. Aki megtekintené az összes időjóslási eredményt, az ITT teheti meg, aki pedig további adatvizualizációkat bogarászna, ITT találja a Székelydata blog többi bejegyzését.
Csala Dénes Székelydata-alapító a gondolkodást szeretné (újra) menővé tenni 
Milyen céllal hoztad létre az oldalt?
Az oldalt először kifejezetten önmagam szórakoztatására hoztam létre, de aztán hamar felismertem az ebben rejlő társadalmi szerepvállalás lehetőségét. Így mostanában egyre több energiát fordítok arra, hogy egyfajta adataktivizmus-funkciót töltsön be az oldal, és a hozzá köthető tevékenységek, mint például a versenyek és a konferenciák. Ugyanakkor a saját médiamegjelenéseim visszhangja által is egyre inkább letisztult bennem az évek során, hogy úgy néz ki, van igény az adatalapú információközlésre Székelyföldön, Erdélyben – és kifejezetten a fiatalok körében tapasztalom ezt, ami nagy örömmel tölt el. Összefoglalva, az oldal célja a gondolkodás (újra) menővé tétele és az összefüggések fürkészésére való késztetés egyvelege.
Mik jelentik a legnagyobb kihívást egy-egy ilyen munka elkészítésében? Mi nyújtja a legnagyobb örömöt, megelégedést?
Ez a „legnagyobb öröm” több szinten jelentkezik. Az persze jólesik, ha egy adott vizualizáció egyszer csak összeáll, elkezd működni. Egyszer fejben, majd kódban is. Meg hiú emberi létünk miatt természetesen az is jólesik, hogyha látom, hogy sok ember osztja meg és beszél egy adott munkáról. De ezek a típusú örömök valójában eltörpülnek a visszajelzések mellett. Amikor valaki visszaír, hogy az, amit csinálok szerinte tényleg hasznos személyesen a számára vagy netán a közösség számára. Igazából ezek a pillanatok ösztönöznek még több önkéntes munkabefektetésre. És egyben ez a legnagyobb kihívás is: ez egy önkéntes projekt, így a ráfordítandó idő megtalálása folytonos kihívást jelent. Mostanában egyre több találkozót és előadást is tartok szerte az országban és ezek általában nemcsak az adatvizualizáció csínjáról-bínjáról szólnak, hanem erről az adataktivizmus-árnyalatról: hogyan tudjuk felfedezni a nagy zajban a jelet, ami nekünk, kis régióként, kis közösségként felettébb fontos? Vajon van kapacitásunk arra, hogy fel tudjuk fedezni a tehetségeinket és támogatni tudjuk őket? Ez lenne a tétje az egésznek.
Vannak már terveid a következő adatvizualizációkra? Esetleg van, amit már most beharangoznál?
Van. Amit beharangoznék, az egy teljesen új, klímaváltozással kapcsolatos munka, a nemrég elindított II. adatvizualizációs verseny témája is erről szól. De talán megvárom az eredményeket, hogy onnan tudjak inspirálódni. Egy másik jelenleg futó projekt a román parlament szavazási adatsorainak feldolgozása, ezt egy ötrészes sorozatnak terveztem, egy már el is készült belőle a nyáron. Ami személyes szívügyem volna, az a medvetérkép bővítése lenne nagyobb felbontású adatokkal (mondjuk erdésztársaságok/vadásztársaságok/közbirtokosságok adataival), de ez talán csak egy álom marad. Persze akad olyan munka, ami eddig nem látott napvilágot minőségi vagy időkorlátok miatt, talán ezekből is feltámad majd néhány valamikor. Ilyen például az erdélyi fiatalok név szerinti adatbázisa középiskolától egyetemig vagy akár munkahelyig. De ez talán akkora skálájú munka, hogy teljes idejű anyagi támogatás nélkül nem fog menni.
