A Kett-pedagógia módszerét ismertették november 4-én annak a 120, Bihar megyében tanító, különböző vallású és anyanyelvű hitoktatónak, akik részt vettek a pedagógiai-módszertani körön, amelynek a nagyváradi Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum adott otthont – számol be az iskola közösségi oldalán.
Florin Negruțiu szaktanfelügyelő beszédében kiemelte, mennyire elsőrendű ma az, hogy a hittanórák a lelket valóban megérintőek, élményszerűek legyenek. A tanfelügyelő üdvözlő szavai után a gyűlés imádsággal kezdődött. Házigazdaként felszólalt Böcskei László nagyváradi megyés püspök, aki felhívta a figyelmet a boldogsággal végzendő missziós feladatra, egy bennünk élő boldogsággal és fénylő hittel történő munkára. Minden hitoktatónak állandó feladata, hogy a lehető legaktuálisabb legyen a fiatalokkal való kapcsolatában, mentori, a kisebbek számára akár szülői feladatokat is ellásson.
A módszertani megbeszélés Marian Rodica és Țăran Emanuela, az Onisifor Ghibu Főgimnázium tanárainak bemutatójával kezdődött, akik a VII. osztályos vallás tanterv alkalmazása során használható kompetenciafejlesztő tevékenységeket ismertettek.
A megbeszélés második része egy új, a hitoktatásban használatos pedagógiai módszerről szólt. Fejlesztőjéről, a bajor valláspedagógusról, Franz Kettről nevezték el Kett-pedagógiának. Nemes István ismertette a Kett-pedagógia jellemzőit: a gyerek öntevékeny tanulásának támogatása, a lét örömének pedagógiai eszközökkel történő felébresztése, a kapcsolatképesség és kölcsönös nagyrabecsülés fejlesztése, a gyermek önkibontakoztatásának segítése, az embertárshoz és környezethez való gondos, értékorientált viszonyulás erősítése, annak megsejtetése, hogy az élet értelmes, és létezik egy végső lét- és értelemalap, Aki minden létezőt hordoz és minden értelmet megalapoz.
Ugyanakkor beszélt a Kett-projektről, ami a nagyváradi egyházmegye által kezdeményezett cselekvési terv részeként jött létre, és a katekézis, illetve az iskolai hitoktatás megújítását célozza. Ez a program négy alapvető területen szeretne hatni és eredményeket elérni:
1. az iskolai tananyag megújítása a régi tananyag új, spirituális, szociális, etikai és liturgikus szempontokkal való kiegészítése által (új curriculum és tankönyvek kidolgozása; új anyagok kidolgozása a plébániai katekézis számára);
2. a hitoktatás módszertani tudástárának gazdagítása, a tanerők továbbképzése, új módszerek és pedagógiai látásmódok meghonosítása;
3. a tanárok és katekéták lelki életének elmélyítése lelkigyakorlatok és elvonulások szervezése révén;
4. iskolán kívüli események és hittantáborok szervezése gyerekek számára.
Benedek Ramóna tanárnő ennek a módszernek az alkalmazását mutatta be képekben, rávilágítva hogyan is folyik a Kett-módszerrel tartott tanóra, a kisebbektől kezdve egészen a felsősökig. Az alkalmazott didaktikai eszközöket nemcsak képeken, hanem a színpadon is meg lehetett nézni, fogni, ugyanakkor egy konkrét foglalkozásból született alkotást is láthattak a résztvevők.
A megbeszélés hálaadással elmondott Miatyánkkal zárult.
