Valójában egy 2019-ben mindannyiunk szeme láttára történt „erdélyi csodát” örökít meg az érdeklődő utókor számára ez a kolozsvári Verbum kiadónál megjelent, mind külalakjában, mind szövegeiben, mind látványfényképeiben, mind pedig nyomdatechnikai szempontból magas színvonalúnak mondható munka.
Azok mesélik el a csodát ebben a könyvben, akik annak lefolyását nemcsak egészen közelről figyelték, de áldozatos és személyesen elvégzett szívós munkájuk révén belülről is látták. A pápai nunciusról, a magyar egyházmegyék püspökeiről, az eseményt előkészítő bizottság civil és klerikus tagjairól van itt ugyan kifejezetten szó, de persze másokról is, a láthatatlanul háttérben dolgozó önkéntesekről, a névtelen segítőkről.
Miről szól tulajdonképpen ez az albumszerű kiadvány? A pápalátogatás okozta hatalmas lelki örömről, az eseményt megelőző és azt kísérő akadályokról, illetve az azok hozta lelki fájdalomról, és nem utolsó sorban az erdélyi, zömében magyar katolikus életnek a lelki bizalomjegyében történő bemutatásáról a technika kínálta írott és hangzó médiumokon keresztül. Néhány vallomásos mondat a lelki örömről.
„Öröm volt nézni, ahogyan győz a fény a sötét felett, az ima és a jóság a gonosz felett” (Péterfi Attila). „Olyan valakit ismerhettünk meg benne (a pápa személyében – J.G.), aki prófétaként kopog be a világ lelkiismeretébe, hogy felrázza a gazdaság diktatúrájából, amelynek nincsenek emberséges céljai, ellenben a modern rabszolgaságot mozdítja elő” (Tamás József). „Aki vele (a pápával – J.G.) találkozik, megérzi: találkozott egy emberrel” (Sajgó Balázs). „A találkozásról másként tértünk haza ugyanazon az útvovalon, de mégis más emberként” (Kiss Endre). „Azt, hogy Ferenc pápa Csíksomlyón megáldotta népünket, semmi nem teheti már meg nem történtté” (László Attila). „Velünk van. S vele nyeregben vagyunk!” (Szőcs Csaba).
Néhány mondat az akadályok okozta lelki fájdalomról.
„Előkelő meghívott vendég VIP helyjeggyel a kezében kiszorult (a bekerített zónából – J.G.), például a protestáns püspöktestvérek. A szentatya miseruháján a magyar feliratot be kellett borítani. Belépéskor a magyar zászlókat mind letiltották, mert zavarják a kilátást. A román zászló – egy-kettő ha volt – nem zavarta azt. Nemzeti imánk éneklésekor egy román püspök testvér morgott, de nuncius urunk megmagyarázta neki, nem politika. A szentszéki szertartásmester a nemzeti imánk kezdetekor megindította a kivonulást. Odarohantam hozzá, magyaráztam, hogy még állni kellene. Ő azonban idegesen válaszolt: Értse meg, már így is csúsztunk időben, a szentatyának egy órán belül már helikopterbe kell szállnia. És vonultak” (Jakubinyi György). „A kormányőrség (SPP) túlbuzgólkodta feladatát. Az esemény szervezését lassan és határozottan kivették a kezünkből. Az utolsó órákban csak saját forgatókönyvüknek akartak érvényt szerezni… Az utolsó két nap már minden kis dologért valóságos közelharcot kellett vívni… az önkéntesek kitiltásával sok mindent megakadályoztak” (Oláh Zoltán). Nem csoda ha az „utolsó héten, a látogatást megelőző napokban az időjárás mutatta a szervezők lelkiállapotát, a szervezés buktatóit, a lelkekben nyomás, feszültség, csüggedtség volt tapasztalható, amely sűrű ködként nehezetdett ránk” (Urbán Erik). „Általában azt tapasztaljuk a mindennapi életben, hogy ahol az evangélium jó magját hintik, onnan nem hiányozhat, a konkolyhintő sem” (Potyó Ferenc).
És néhány mondat a lelki bizalomról, illetve annak erejéről. Ez alapvetően hittel teli jövőbetekintést és elszántságot jelent. „Ne álljunk le annál – aminek történnie kellett volna (és nem történt) – magától a pápától idézett szavak ezek – bátran menjünk előre, a jövő felé, hogy megtegyük azt, amire Isten hívott” (Pál József Csaba). „Minket csak a kinyujtott kéz magatartása jellemezhet, még akkor is, ha a másik fél nem ugyanúgy válaszol”(Micaci Cristian). „Ferenc pápa csíksomlyói látogatása ezt az Istenben növekvő, egyre bontakozó lelki közösséget jelképesen magához és a világegyházhoz emelte” (Márton András). „Valaki jelentse be a mikrofonba, hogy imádkozzanak. A Szűzanya csodát fog tenni!!! – Nem kellett sokat várni. – Most megy az ima. Tisztul. – Ez olyan jól esett a lelkemnek, hogy imádkozni kezdtem, hálát adva a csodáért” (Veres Stelian). „A szentatyának köszönhetően láthatóságot kaptunk… A szentatya mintegy a tenyerére vett minket, fölemelt bennünket és odatárt a világ elé. Fülünk hallatára elhangzottak a pápa nagy jelentőséggel bíró szavai is: „ezek a hívők minden évben, pünkösd szombatján elzarándokolnak ide, hogy eleget tegyenek őseik fogadalmának, hogy megerősödjenek az Istenbe vetett hitben. s a Szűzanyairánti áhítatban, ez a zarándoklat Erdély öröksége”(Kovács Gergely). A magunk részét nekünk kell vállalnunk című utólagos, értékelő írásban nagy örömömre egy tőlem származó kis szövegrészt is felfedeztem, amit én akkoriban az erdélyipapok levelező listájára tettem fel szó szerint így: „A pápa eljött, a pápa elment, és mi – maradtunk. E tényből egyenesen következik az, hogy a többi, vagyis erdélyi jövőnk építése a mi személyes feladatunk. Ezt a pápa nem végzi el helyettünk”. „A Járjunk együtt mottót legalább mi, egymás között komolyan kellene vegyük és éljük. Mindhiába várjuk másoktól, hogy velünk akarjanak járni, ha mi egymás kezét nem fogjuk meg, ha mi egymással nem tudunk és nem akarunk őszinte, tisztázó, előremutató szót váltani’” (Bodó Márta).
Befejezésül is őt idézem: „A csoda megtörtént, sőt több csodát is megéltünk, ki csupán sodródva, ki tudatosan – most azon kellene töprengenünk és dolgoznunk, hogy a ránk szabott csoda kiterjedjen és kiteljesedjen, hogy valóban csodájára járjon az egész világ”. Erre a felelősségteljes jövőbeli munkára buzdítson és lelkesítsen bennünket a pápától kapott, elismerést jelentő ritka ajándék – a csíksomlyói segítő Szűzanya szobra előtt álló – aranyrózsa, az e könyvben „aranybetűkkel” (Fábián Róbert) megírt erdélyi csoda.
A könyvet több helyszínen bemutatják a Verbum kiadó munkatársai: november 5-én 17 órától Nagyváradon, a püspöki palota dísztermében; november 6-án 18 órától a temesvár-józsefvárosi plébánián, november 15-én 13 órától Marosvásárhelyen a nemzetközi könyvvásáron, november 17-én Csíksomlyón a kegytemplomban, november 23-án du. 5 órától Kolozsváron a nőszövetség Szentegyház utcai dísztermében. A könyvbemutatókor a kötet kedvezményesen vásárolható meg. Várunk minden érdeklődőt!
A kötet megrendelhető a verbumkiado.ro webáruházunkból!
