Istenes verses előadással – amit Zorkóczy Zenóbia színművész adott elő – nyílt meg október huszadikán a vasárnap esti ifjúsági szentmise után Gyergyószentmiklóson a Belső Iránytű előadássorozat 2019–2020-as, nyolcadik évada. A Szent István Ereklyéinek Átvitele Plébánia templomában tartott esten a szentmisét az Ausztriából hazalátogató Vencser László mutatta be, az irodalmi műsor után pedig a kézdivásárhelyi Szentkereszty Stephanie Egyesület fogyatékossággal élő gondozottjainak újrahasznosított anyagokból készült kézműves alkotásaival is megismerkedhettek a jelenlévők.
A zsúfolásig megtelt templomban, a Glory Dicsőítő Zenekar liturgikus zenei szolgálatával ünnepelt szentmisén a főcelebráns és szónok Vencser László szentbeszédében rámutatott: az imádság alapja, lényege az Istenben való hit és bizalom. „Mennyivel más hittel kérni, és türelemmel várni, hogy Isten a kérésünket meghallgassa – mert lehet, hogy nem azonnal, hanem később teljesíti azt. És mennyivel más ezzel a mély hittel tekinteni az Oltáriszentségre, az abban jelenlévő Jézusra és így beszélgetni el Vele” – fogalmazott Vencser László, és elmondta, hogy ő kifejezetten keresi például a csíksomlyói kegytemplomnak is a meghitt csendjét, mert ilyenkor tud a legközvetlenebb módon elbeszélgetni Istennel és a Szűzanyával. Találjuk és teremtsük meg az ilyen személyes hangú beszélgetéseknek az alkalmait – hívta fel a figyelmet. Missziós vasárnap lévén, külön megszólította az ifjúsági szentmise közreműködőit, kiemelve, milyen szép küldetés, amit a liturgikus zenei szolgálatukkal teljesítenek. Arra kérte a híveket, fohászkodjanak Istenhez, hogy adjon mindannyiunknak erőt küldetéseink teljesítéséhez. „Legyünk mi is misszionáriusok a mi világunkban, abban a közösségben és környezetben, amelyben élünk” – hangsúlyozta Vencser László.
A szentmisét követő Háromszék kincseiből című műsor kezdetén, Keresztes Zoltán plébános köszöntőszavai után e sorok írója elmondta: Háromszék kincse Zorkóczy Zenóbia is, aki ugyan Székelyudvarhelyen született, de Kovásznán nevelkedett és ma is annak közelében, Papolcon él. Gyergyószentmiklósra bizonyos értelemben hazaérkezett, hiszen miután végzős középiskolás diákként 1989-ben statisztaként a Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színháznál dolgozott, érettségi után Gyergyószentmiklósra, a Figura Stúdió Színházhoz került és közel három évig játszott a társulat tagjaként. 1992-től két évig a budapesti Hangár Hangszíni Tanodánál folytatott tanulmányokat, majd onnan a Temesvári Állami Magyar Színházhoz vezette az útja. 1995 és 1999 között elvégezte a kolozsvári Színművészeti Főiskola színművész szakát, majd 2000–2001-ben ismét a Temesvári Állami Magyar Színházban dolgozott. 1999-től kezdődően számos önálló műsorral, monodrámával lépett fel magyar közönségek előtt, Erdély és Magyarország mellett többek között Ausztriában, Németországban, Svájcban, Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Kanadában. Jelenleg a Laborfalvi Róza Alapítvány vezetője. A szervezet fő célja a kultúra, a művelődés és a hagyományőrzés ügyének szolgálata, a vidék kulturális fejlesztése. Zenóbia a szórványban végzett tevékenységéért 2012. október 23-án Ex Libris-díjat vett át. 2015-ben Juhász Kristóf, a Magyar Nemzet és az Irodalmi Jelen újságírója Hanggal és jelenléttel címmel portrékönyvet írt róla, amely három kiadást ért meg. 2016-ban pedig a szórványban végzett munkájáról az MTVA támogatásával egyórás dokumentumfilm készült róla Európa kis utcája címmel, amelyet több tévécsatorna, köztük a Duna Televízió is többször vetített. Elhangzott továbbá, hogy Zorkóczy Zenóbia Gyergyó-vidékét is gyakran járja Rosszcsont Zénó jó szeretne lenni és Zénó, az elképesztő madárijesztő című gyermekelőadásaival, ez alkalomra azonban egy felnőttműsort, egy istenes versekből összeállított előadást, avagy ahogyan ő nevezi, egy lírai imakompozíciót hozott el Gyergyószentmiklósra. Ebben Ady Endre Uram, adj csöndes éjt, Szelíd esti imádság – e két vers Reinitz Béla megzenésítésében énekelve –, Az Isten-kereső lárma és Az Úr érkezése, József Attila Milyen jó lenne nem ütni vissza, Isten és Nem emel föl, Weöres Sándor Zsoltár, Dsida Jenő Krisztus és Templomablak, Bartalis János Kereslek, Áprily Lajos Lassú szárnyon, Keresztury Dezső Esti imádság, Pilinszky János Panasz, Csorba Győző Szólalj meg bennem!, Reményik Sándor Kegyelem és Jékely Zoltán A marosszentimrei templomban című költeménye hangzott el.
„Egy imádságba kapcsolódhattam bele, amelyben volt kérő, hálaadó és dicsőítő imádság is. Köszönjük a művésznőnek, hogy ezeket az imákat megosztotta velünk és a költőket idehozta közénk. A jó Isten áldja meg a szolgálatát! Külön köszönöm a Jakab Antal Keresztény Körnek, hogy ebben a színvonalas előadásban Gyergyószentmiklós és konkrétan a Szent István-plébánia is részesülhetett. Isten fizesse!” – osztotta meg gondolatait az előadás után az est házigazdája, Keresztes Zoltán plébános.
A Báró Szentkereszty Stephanie (1842–1906) szavait idéző mottóval – „Végezzük mindannyian a reánk néző munkát szerénységgel, lelkiismeretes hűséggel, és a Mindenható áldása velünk lesz” – meghirdetett est második részében Vencser László ismertette: a kézdivásárhelyi Szentkereszty Stephanie Egyesület a szociálisan rászoruló, hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő, megváltozott munkaképességű, családon belüli erőszak áldozataivá váló, nehéz sorsú idős, hajléktalan és más krízishelyzetben lévő személyeknek való segítségnyújtás céljával jött létre 2003-ban, a Báró Szentkereszty Stephanie által 1872-ben alapított Erzsébet Árvaleány Nevelőintézet és 1874-ben létesített menedékház történelmi és erkölcsi alapjain. A ma koordináló központként működő szervezet vezetője, Bálint Olga nemrég így nyilatkozott: „Évtizedek óta a szociális rendszerben élő, hátrányos helyzetű embertársaimmal osztom meg az életem napjait. Nap mint nap tapasztalom, hogy számukra a legnagyobb kapaszkodó a hit, ami segíti, táplálja őket a legnagyobb reménytelenségben is.” Ez a hit jelenik meg a gondozottak által újrahasznosított anyagokból készített kézműves alkotásokon is, amelyeket a Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezetének kézműves gyertyáival egészítettünk ki – mutatta be az alkotásokat és az alkotókat Vencser László, és az érdeklődők figyelmébe ajánlotta a hímzett háziáldásokat, az „Isten hozott!” feliratú ajtódíszeket, a „Ne féljetek!” (Mk 16,6) feliratú festettüveg-falidíszeket, a „Ne késs jót tenni…”, „…cselekedj jót…”, „…törekedj békességre” feliratú hímzett képeslapokat és a többi szebbnél szebb kézműves terméket.
A Külhoni Magyar Gyerekek Éve keretében, a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Bethlen Gábor Alap, valamint a Linzi Egyházmegye Osthilfe Segélyalapja támogatásával megvalósuló program a kézműves alkotások megismerésével zárult, a Szent István-templomban pedig az együttlét, az Istennel való találkozás szentségimádással folytatódott.
Természetesen maradt idő arra is, hogy Keresztes Zoltán plébánossal a jövő évi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészületeiről is elbeszélgessünk, s megtudjuk, hogy az egyházközség a világméretű szentségimádásokba már eddig is bekapcsolódott és így tesz ezután is, hogy a kongresszus előkészületi imádságát az új egyházi év kezdetétől imádkozzák majd, hogy 2020. szeptember 13-án a Puskás Ferenc Stadionbeli nyitószentmisén elsőáldozóik egy részével ők is jelen lesznek, az otthon elsőáldozó gyerekekben pedig szintén elmélyítik az érzést és a tudatot, hogy milyen fontos esztendőben veszik magukhoz először az Oltáriszentséget. Amint a beszélgetés alatt készült fénykép is kifejezi, mindenkiNEK fontos a NEK!
A Belső Iránytű további előadásairól a plébánia honlapján, közösségi oldalán, valamint a Belső Iránytű közösségi oldalán lehet tájékozódni.
Varga Gabriella
