Az aradi vértanúk napján, október 6-án tartotta templombúcsúját a sárközújlaki görögkatolikus egyházközség. Az Istenszülő oltalma ünnepére szentelt műemlék templomban ezen az ünnepen Vasile Bizău máramarosi megyés püspök diakónussá szentelte Simon István tanulmányvégzett alszerpapot.
A zuhogó eső ellenére zsúfolásig megtelt templom kicsinek bizonyult a szentelendő szülőfalujából, valamint a környékbeli településekről érkező hívek sokaságának. „Szűz Mária oltalmába ajánlották őseitek ezt a templomot. Az ő örömük ma a ti örömötök. Az Istenszülő hite mérhetetlenül nagy, még a kereszt fája tövében is, aki soha, egy pillanatra sem kételkedett Isten szeretetében. Ezt a mérhetetlen és kitartó hitet kell megtanulnunk nekünk is, mert amit hittel kérünk, az beteljesedik. Isten túláradó szeretete mindenkire kiárad: arra is, aki kapni akarja, és arra is, aki nem. A mai napi evangéliumban Jézus így nyugtatja a kánaáni asszonyt: »Nagy a te hited. Legyen hát akaratod szerint.« Legyen a te hited szerint – teljes hittel kérjünk ma tőle örömet, hogy ennek az egyháznak a tagjai vagyunk, és kegyelmet Simon István Miklósnak, akit ma diakónussá szentelünk, s elindul az Istent és közösséget szolgáló úton, cölibátust, nőtlenséget választva” – mondta szentbeszédében a főpásztor.
A jelöltet két diakónustársa vezette háromszor körbe az oltár körül. A papság és a hívek a „Dicsőült szent vértanúk…” tropárt énekelve, térden állva könyörögtek a szentelésen. A szentelendő is letérdelt, homlokával az oltárra borult, a püspök pedig omoforjával befödve annak fejét, diakónussá szentelte. Ezt követte a diakónusi liturgikus viseletbe történő öltöztetés. Az ünnepségre érkezett számos kispap énekkart alkotva énekelt, a római és görögkatolikus áldozópapok a hívekkel együtt, hangos szóval zengték a megyéspüspök intonálására az Axioszt.
Simon István a Szatmár megyei Csedreg faluban született, a Szatmárnémeti, Hám János Teológiai Oktatási Intézet végzőseként érettségizett, majd a propedeutikus évet Budapesten végezte. Ezt követően Nyíregyházán a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán és papnevelő intézetében, később Budapesten tanult tovább. A kötelező szociális gyakorlati évben, Romániában, Prislopon (Jóháza) készült a papi szolgálatra. Tanulmányait a Budapesti Központi Szemináriumban és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen fejezte be. Visszatért szülőhazájába, ahol Csedregen és Kökényesden, parókusa mellett szolgált. A nőtlen papi életformát választva diakónusként Kökényesdre kapott kinevezést.
Pallai Béla
