Az egyház jövője szempontjából meghatározó szerepe van az iskolai hittanoktatásnak. Az iskola ugyanis az a hely, ahol még szinte minden katolikus gyermek elérhető, a plébániai hittanon és a szentmiséken már sokkal kevesebben vesznek részt. Az iskolások hitoktatása ezért nagy lehetőség, de egyben nagy kihívás is. A heti egy hittanóra valójában csak 45–50 perc, és ezt kell úgy megtartani, hogy az ott hallottak, tapasztaltak megérintőek, az igazi lelki szabadságban megélt hitélet és az egyház közössége felé lendítők legyenek a gyerekek és fiatalok számára.
Ezeket a szempontokat tartották szem előtt azok a pedagógusok, akik – az oktatási minisztérium rendelkezése szerint – hamarosan megújításra kerülő világi középiskolai hittan tantervével kapcsolatos munkanapokon vettek részt a marosvásárhelyi jezsuiták P. Endes István rendházában október 1-jén és 2-án. Benedek Ramóna és Nemes István, a nagyváradi Szent László Római Katolikus Líceum hittantanárai, Lőrincz Éva-Katalin, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium, Szép Mónika, a kolozsvári Brassai Sámuel és Apáczai Csere János elméleti líceumok hitoktatói, Bálint Róbert, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Teológiai Líceum igazgató-hittantanára és Ozsváth Judit, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatója alkotják azt a hivatalos csoportot, amelyik az ismeretek moduláris rendszerezését és spirálszerű kibontását szem előtt tartó új tanterv megalkotásán munkálkodik.
A vásárhelyi jezsuiták közösségét (Jakabos Barnabást, Tamás Barnát és Petrovich Lászlót) is meghívták körükbe, mert a jezsuita lelkiséget és szellemiséget, valamint a jezsuita pedagógia elemeinek hasznosítását is fontosnak tartják a munka során. A közös összefogás első alkalmához a jezsuiták meleg vendégszeretete szolgált háttérként, Jakabos Barnabás a lelkieket és szellemieket is szem előtt tartó kiváló koordinátori munkája pedig mély alapozást és igazi lendületet adott a munkának.
A kétnapos együttlét minden bizonnyal egy sokkal hosszabb közös munkálkodás kezdetének számít.
OJ
