Szentjobbra zarándokoltak a nagyváradi egyházmegye papjai és hívei szeptember 15-én. A délelőtti szentmisén – amelynek főcelebránsa Várszegi Asztrik OSB, nyugalmazott püspök, egykori pannonhalmi főapát volt – a Boldogságos Szűzanya közbenjárását, Szent István és Szent László király oltalmát kérték a közösségek, családok megújulásáért.
Böcskei László megyéspüspök 2016-ban kiemelkedő szentéllyé nyilvánította a szentjobbi plébániatemplomot és meghívta az egyházmegye híveit, hogy minden évben közösen üljék meg a Boldogságos Szűz születésnapját, a templom búcsúünnepét – tudósít a nagyváradi egyházmegye honlapján.
Májercsik Mihály helyi plébános, címzetes apát köszöntötte a szentmise elején a zarándokokat Szentjobbon, a Szűzanya lábainál.
Prédikációjában a vendégpüspök, Várszegi Asztrik az üdvtörténetről beszélt a híveknek, ami nem jelent mást – mondotta – mint Isten irántunk való szeretetének a megnyilvánulását. Ő megteremtette a világot számunkra, amit mi azóta is rendszeresen károsítunk, és mindent úgy alakít, hogy az a mi boldogságunkat szolgálja.
„Szent István felismerte ezt és ebben akart közreműködni Európának ezen a részen, továbbítani az üdvtörténet örömét. Mindenkinek meg kell találnia helyét abban a közösségben, ahol született” – javasolta a szónok, majd megállapította: ez nem könnyű, hiszen olykor nehéz közösségben élni. Akkor leszünk igazán boldogok a közösségben, egyházban, társadalomban, ha megtapasztaljuk szívünkben Isten szeretetét. A mi üdvösségtörténetünk erről szól: életünknek célja van, végső célja pedig az, hogy földi életünk után Isten a vele való tökéletes közösségre vár minket. Mózes a Vörös Tengeren át új hazába kísérte népét, Isten Jézus által az örök hazába vezeti a népét.
„István megkeresztelkedett, Krisztusba öltözött és Krisztus világosságára vezette népét. Ő volt a mi Mózesünk” – mondta Várszegi Asztrik. Az egyházszervezetet kiépítette, megteremtette azokat a feltételeket, hogy a magyar nemzet krisztushívő legyen, megismerje a Megváltót. István király elindított Magyarországon egy üdvösségtörténet-átadási folyamatot, ami a XX. században hanyatlásnak indult.
„Mi a mi feladatunk? Megtapasztalni Isten szeretetét, ennek jegyében nevelni családjainkat és továbbadni másoknak is a tapasztalatunkat. Úgy éljük meg a keresztségben kapott ajándékokat, hogy azok saját üdvösségünket szolgálják, és másokkal is ismertessük meg őket. Ha itt évente találkoznak és elmélkednek a hívek ennek a helynek az üdvtörténeti szerepén, megerősödnek és a múlt nagy szentjei által előkészített alapokon építik az egyházat” – tette hozzá a bencés szerzetes.
Hozzáfűzte: mi, felnőttek, néha elmarasztaljuk, megszidjuk a fiatalokat, de a jövő nemzedékét a jó ügynek csak úgy tudjuk megnyerni, ha okosan szeretjük őket. Nem kell mindent megengedni nekik, de nagy türelemmel kell lenni irántuk, a belső értékeiket kell nézni és kamatoztatni. Elmondta:
akkor tudunk előre haladni, ha szívünk-lelkünk nyitott a kegyelem befogadására. Nem a múltba kell menekülni, hiszen Isten ma is itt van velünk és újrateremt.
Az áldást követően Szentjobb utcáin körmenetet tartottak a Brünn-i Fekete Madonna felújított kegyképével, amelyet visszahelyeztek a megszokott helyére a plébániatemplomban, egy felajánló imádság kíséretében. A szertartás végén rövid zenei összeállítással ajándékozta meg a jelenlevőket a székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz plébánia Jubilate Deo kórusa.
