A Márton Áron Múzeum megnyitása óta Csíkszentdomokoson minden évben megemlékeznek Márton Áron püspök születésnapjáról (augusztus 28.). A konferenciával egybekötött megemlékezések témáit mindig a történeti-egyháztörténeti aktualitások, friss kutatások határozzák meg. Az idei megemlékezésre augusztus 24–25-én került sor.
Ma már elmondhatjuk, hogy a csíkszentdomokosi konferenciák hagyományosan kapcsolatot, hidat teremtenek a szakmai, levéltári és oral-history kutatásokat végző történészek, egyháztörténészek, az ismeretterjesztésben, tudománynépszerűsítésben érdekelt hitoktatók, (nép)nevelők, médiamunkások, valamint a szélesebb közönség között.
A konferenciák évente való megrendezését indokolja, hogy nem telik el úgy év, hogy ne kerülnének nyilvánosságra Márton Áron püspökre vonatkozó újabb dokumentumok és vallomások, melyeket olvasva örömmel konstatáljuk, hogy a romániai katolikusoknak és az erdélyi magyaroknak a legnagyobb elnyomás idején is volt nyíltan, bátran, féltő gonddal, mégis biztos kézzel irányt adó, megalkuvást nem ismerő vezetőjük. Éppen ezért a „Kegyelmes úr” születésnapja környékén tartott csíkszentdomokosi megemlékezés és konferencia több, mint egyháztörténeti konferencia vagy tiszteletteljes emlékápolás, ez a nap Csíkszentdomokoson örömünnep, melyet a megemlékezést megnyitó érseki szentmise is jelez.
A délelőtt 10 órakor kezdődött érseki szentmisén, amelyet Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrált mintegy 300-an vettek részt. A megemlékezés további helyszínén, a helyi Művelődési Házban megtartott előadásokon, könyvbemutatón és időszakos kiállításon mintegy 200 fő vett részt. Az idei megemlékezésen jelen volt dr. Balogh Attila Márton csíkszereadai konzul, aki köszöntötte a megemlékezés résztvevőit.
A megemlékezés főbb momentumai
Kiállítás. A konferenciával egyidőben, annak szüneteiben megtekinthető volt egy idén készült, már több helyszínen is bemutatott kiállítás, amelyen Márton Áron püspök részére készített ünnepi köszöntők, neki szóló imafelajánlások, díszes „imacsokrok” tekinthetők meg.
Könyvbemutató. A konferencia keretében került sor az alig egy hónapja megjelent, nagy érdeklődéssel várt könyv, a „(Le)hallgatásra ítélve” első székelyföldi közönségbemutatójára. A kötet olyan korszakból hoz bizonyítékot Márton Áron egyenességére és következetességére, amely korban a kettős beszéd volt legtöbb ember (és legtöbb vezető) számára az egyetlen lehetségesnek vélt túlélési stratégia. A sokféle erkölcsi és történelmi tanulsággal szolgáló könyv bemutatóján jelen volt mindkét szerző, Nagy Mihály Zoltán mellett Denisa Bodeanu is (aki ortodox, román történészként közel egy évtizedet dolgozott Márton Áron püspök Szekuritáté általi megfigyelésének elemzésével, értelmezésével), Bánkuti Gábor pécsi egyháztörténész, a kötet szaklektora és Gálfalvi Ágnes, a könyv kiadója. A beszélgetést (amelybe a közönség is bekacsolódott kérdésekkel és méltatásokkal) Lázár Csilla vezette.
Magyar – román – olasz nyelvű előadások. Az idei konferencia nemcsak Denisa Bodeanu jelenléte miatt volt többnyelvű, de idén a résztvevők Gianfranco Simonit doberdói hadtörténész, barlangász előadását is meghallgatták. A (részben) román nyelvű beszélgetést szinkron tolmács segítségével bonyolítottuk le, az olasz előadásnak konszekutív fordítást biztosított mons. dr. Kovács Gergely.
Az előadások, az előadók
Márton Áron püspökségének első éve – ez az előadás azt taglalta, milyen módon és milyen nehézségek közepette alapozta meg 42 éves sikeres püspökségét az alig 42 éves fiatal főpásztor 1939-ben. Mons. dr. Marton József nagyprépost, egyetemi professzor a gyulafehérvári Márton Áron-hagyaték gondozójaként felmérhetetlen értékű munkát végez, fáradtságot nem ismerve munkálkodik azon, hogy Márton Áron gazdag szellemi hagyatéka mindenki számára elérhető legyen. Az eltelt bő évtized alatt közel ötezer oldalnyi Márton Áron-szöveget, írást, beszédet szerkesztett, rendezett sajtó alá és jelentetett meg a Márton Áron-hagyaték tizennyolc kötetében. Előadásában eddig ismeretlen dokumentumokat, iratokat dolgozott fel, egyebek mellett olyan üdvözlő leveleket is, melyeket protestáns erdélyiek írtak a frissen megválasztott püspöknek. A meleg hangú üdvözletekből kitűnik, hogy Márton Áron már püspökké választása előtt is igen jó hírben állt nemcsak a katolikusok, de a más felekezetű erdélyiek körében is.
Ne fogyatkozzék meg a ti hitetek! – Márton Áron és a 80 éve kitört második világháború című előadásában Virt László arról beszélt, miként ellenezte a fiatal püspök – háta mögött az első világháború keserű tapasztalatával – a második világháborúhoz vezető ellenségeskedést és uszító politikát. Virt László Győr mellett, Láziban él, Nyitott szívvel című Márton Áron-monográfiájának megírása után is folyamatosan jelentet meg tanulmányokat, köteteket, amelyekben Márton Áron püspök tanítását közvetíti erdélyi és magyarországi olvasóknak.
Doberdo az első világháború idején és ma: az előadó az első világháborús osztrák-magyar, illetve olasz front vonalán található San Martino del Carsóból jött. Gianfranco Simonit a Karszti Barlangászcsoport vezetője, hadtörténész, gyűjtő, magánmúzeum működtetője. A barlangász csoport, melynek vezetője, nemcsak lövészárkokat, kavernákat, hadászati célú alagutakat tár fel, de jelentős emlékőrző és ismeretterjesztő munkát is végez. Több alakalommal vezettek már erdélyi zarándokokat is a doberdói hadszíntereken, és az ő közreműködésükkel állíttatott 2014-ben négynyelvű (olasz, magyar, angol és szlovén) információs tábla Márton Áron tiszteletére, ahol feltüntették, hogy a 61. gyalogezredben harcolt Doberdónál nyolc hónapon át, és itt sebesült meg 1916. július 19-én Márton Áron, Erdély későbbi híres püspöke. Gianfranco Simonit előadását Kovács Gergely, Márton Áron szentté avatási ügyének posztulátora tolmácsolta magyar nyelven. Az előadás a szimbolikussá vált Doberdo helynév mögöttes tartalmáról szólt, és arról, amit ez a szó Márton Áron püspökben is felidézhetett.
A Hegy című DVD utóélete és folytatása: Nagy Zoltán hittantanár előadásában eddig ismeretlen hangfelvételek és fényképek voltak láthatók/hallhatók, többek között egy Márton Áron püspöktől származó papszentelési hangfelvétel. Az előadó elmondta, hogy bár a 24. órához közeledünk, még mindig találni olyan hiteles kortanúkat, akik Márton Áron püspökről még soha nem hallott történeteket tudnak mesélni, és bőven vannak még felderítetlen hagyatékok, ahol a püspökről készült képek, vele kapcsolatos dokumentumok lelhetőek fel.
A konferencia végén Hegedűs Enikő művészettörténész nyitotta meg a Lelkicsokrok Márton Áron püspöknek című, Kovács Gergely által kezdeményezett, Bernád Rita gyulafehérvári főlevéltáros és munkatársai által összeállított vándorkiállítás csíkszentdomokosi állomását.
Természetjárás és zarándoklat
Augusztus 25-én szekeres zarándoklat indult Pásztorbükkbe, ahol – közel 300 évvel azelőtt, hogy Csíkszentdomokos főpásztort „adott” a katolikus egyháznak – a lázongó felcsíki székelyek Báthori Endre erdélyi fejedelmet és bíborost megölték. Az évente (október közepén) engesztelő búcsú helyszínéül szolgáló Pásztorbükk havason rendhagyó módon „nyári zarándoklatot” tartottak a résztvevők, a lenyűgöző szépségű túra szentmisével zárult a Báthory-emlékhelynél álló szabadtéri oltárnál, ahol Csíki Dénes plébános, Márton Áron püspök hajdani titkára mondott homíliát. A konferencia záróakkordjaként a szervezők megköszönték a támogatók, köztük Magyarország kormánya és Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa támogatását. Az esemény a résztvevők száma és a kapott visszajelzések alapján sikeresnek ítélhető, a jövő évi folytatást tekintve az a cél, hogy megfelelő programokkal a fiatalokat is megszólítsák a rendezvénnyel.
Kádár-Balázs Csaba, Lázár Csilla
