A szatmárnémeti Kossuth-kertben másodjára rendezték meg augusztus 11-én, szombaton a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye napját, amely a három évvel ezelőtti alkalomhoz hasonlóan könnyed időtöltésre, kikapcsolódásra, a találkozásokban rejlő feltöltődésre és nem utolsósorban lelki töltekezésre adott lehetőséget.
Az egyházmegye különböző plébániai és lelkiségi közösségei, intézményei bemutató sátrakat állítottak fel, ahol az érdeklődők bepillantást nyerhettek a közösségek életébe. Rájuk jellemző tárgyi emlékeket állították ki, de vetélkedőkre, rövid játékokra is hívták, meglepetésekkel várták az arra sétálókat. Mások hagyományos ételeket készítettek, hogy ebédre és azon kívül is jussanak finom falatok.
A tizenegy órai megnyitó után plébániai csoportok léptek fel, amelyek énekükkel megadták az alaphangulatot a kertben. Az Úrangyala elimádkozására már mindenki a rendezvény sajátos, szeretetteljes, örömteli légkörében érezhette magát.
Az ima után P. György Alfréd MI kamiliánus atya előadásában az Áraszd ránk kegyelmedet Urunk! mottó kapcsán fogalmazta meg a keresztény ember magatartását: „A kegyelem mindig árad, a mi feladatunk pedig, hogy észrevegyük. Ez folyamatos élet, a jó Isten szeretetnyelve, amiben benne vagyunk mi is. A kegyelem általunk is áradhat, ebben hinnünk kell. Isten annyira megbízik bennünk, hogy ránk árasztja kegyelmét, hogy utána ebben részesítsük mi is embertársainkat.”
P. György Alfréd MI kiemelte, Isten kegyelme az emberi természetre alapoz. „Isten kiválaszt téged mindenfajta hibáddal és erényeddel együtt, hogy a kegyelmet rajtad keresztül tudja árasztani. Ha kegyetlen a világ, az nem az Isten hibája, hanem valahol a miénk. Amikor nem engedjük át a kegyelmet az életünkön, akkor kegyetlenné válunk. (…) Nem a csalódások határozzák meg az életünket, hanem a megbocsájtások. Az öröm és a megbocsátás akarati döntés. Ha eldöntöttem, utána Isten kegyelme segíteni fog engem abban, hogy megvalósuljon. Minden embernek meg van a képessége arra, hogy jó legyen. A szépség és a jóság a szemlélődő tekintetében van benne. Ha te jó vagy, akkor látod a jót a másik emberben. Ha csak rosszat akarsz látni, akkor azt is fogod megtalálni a másik emberben. Mindenki megvizsgálhatja, mit sugároz át a másik emberre: Isten kegyelmét vagy a maga duzzogását? (…) Amikor odamegyek az embertársamhoz úgy tegyem, hogy közben megtanuljam tőle a szeretetgesztusát. Minden találkozásunkban tudunk tanulni a másik embertől. Milyen jó lenne ilyen szent alázattal közeledni egymáshoz, ellopni egymástól szeretetgesztusainkat, versenyezni azon, hogy kitől tudunk több szeretetgesztust tanulni…” – fogalmazott az előadó.
Ebéd után a plébániai csoportok folytatták előadásaikat a pódiumon, később Fehér Róbert és társa, majd a Carmina Renascentia adott koncertet. Közben a Kossuth-kert főbejáratával szembeni Szent József-templomban a rendezvény elejétől csaknem a szentmiséig tartott a szentségimádás.
A zárószentmisét Schönberger Jenő püspök mutatta be a jelenlevő papokkal. A legnagyobb ajándék, amit Istentől kaptunk, a kegyelem – mondta az áldozatbemutatás elején híveinek. „De egymás számára is ajándék vagyunk, Isten ajándéknak teremtett mindannyiunkat.”
Szent Lőrinc vértanú emléknapja lévén, szentbeszédében azt a gondolatot emelte ki, miszerint a kegyelemért érdemes mindent feláldozni. „Jézus a legnagyobbat adta nekünk, a Szentlelket, a kegyelem teljességét, mindent. De ezért a mindenért nekünk is mindennel kell válaszolnunk. Milyen szeretettel tudjuk az életünket Istennek odaadni? Nem a tettek nagysága, hanem sokkal inkább a szeretet mértéke teszi értékessé azt, amit mi felajánlunk” – hangsúlyozta a püspök.
A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye sajtóirodája