Családias hangulatban, szeretetben ünnepeltek a nagykárolyi piarista nővérek június 24-én, amikor hálát adtak az eltelt évek kegyelmeiért, a gyermekekért és a barátokért.
A piarista nővérek kongregációja alapításának 130., a szatmári egyházmegyében való megtelepedésük, illetve gyermekotthonuk megalapításának 15., a napközijük megnyitásának 10. évfordulóját ünnepelték június 24-én, hétfőn, Nagykárolyban. Tizenegy órától szentmisében adtak hálát az eltelt idő sikereiért, a gyermekekért, minden jótevőjükért és barátjukért, akik a kezdetektől segítették törekvéseik elérését.
A legszentebb áldozatot Schönberger Jenő püspök mutatta be több paptestvérével közösen, de az ünnepi alkalomra visszatért több, már saját családot alapított gyermekük, egymásnak adták a kilincset a régi ismerősök, és az egész ház nyüzsgött a vidám gyerekzsivajtól.
2015. augusztus 25-én áldotta meg az egyházmegye főpásztora a Celestina Anya Oázisa névre keresztelt új otthont – a Kalazanci Szent József templom melletti rendházból a megnövekedett gyermekszám miatt kellett átköltözni a nagyobb épületbe, a Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek egykori iskolájába. A Piarista Nővérek gyermekmentő tevékenységére a kezdetektől nagy szükség mutatkozott, a tendencia pedig mára sem változott. A nővérek házában boldog gyermekkornak örvendhetnek az elárvult vagy a fokozottan nehéz körülményekből kiemelt lányok és fiúk, akik külön családokban nevelkedhetnek Tünde, Jutka, Bori és Ágnes nővér szülői szeretetében.
A Celestina Anya Oázisa kápolnájában bemutatott szentmise keretében a nővérek megújították fogadalmukat. A homíliát Ruppert József piarista tanár mondta, aki a megtelepedéstől kezdve segíti és támogatja a nővérek munkáját. Az ő javaslata volt, hogy a hivatalos titulus szó szerinti fordítása helyett – kalazancius nővérek – a Nagykárolyban ismert piarista szót használják a nevükben. Ehhez mindkét rendi vezetőség hozzájárulását adta. Ruppert József szentbeszédében Keresztelő Szent János születése ünnepéhez kapcsolódva nyomon követte annak, valamint Kalazanci Szent József és Boldog Celestina Donati életútját, párhuzamban pedig a piarista nővérek nagykárolyi alapításának történetét. Mindenben Istennek az emberi történelmet egyéni életeken át bölcsen irányító szent akaratát fedezte és fedeztette fel.
Kiemelte, az emberek legtöbbször a körülmények alakulásának, az egyszerű sodródásnak vagy sodortatásnak vélik életük történéseit, útjuk irányulását. Pedig ha összefüggéseiben vizsgálnák a különböző történéseket, felfedezhetnénk benne Isten akaratát, valamint a Mindenható hívásaira adott válaszaik alkotta fejlődést. A nővéreknek azt kívánta, továbbra is maradjanak figyelmesek Isten hívásaira és nyitottak az új kezdetekre.
Schönberger Jenő püspök a szentmise végén gratulált a nővéreknek, köszöntötte Ruppert József piarista tanárt közelgő 77. születésnapja alkalmából és megköszönte a nővérek nevében minden jótevő sokéves támogatását. Délután a felnőttek beszélgettek, a gyerekek közös, szabadtéri játékokon vettek részt.
