A Szent Péter téren tartott katekézisében Ferenc pápa tovább folytatta az Apostolok Cselekedeteinek nemrég elkezdett magyarázatát. Ezúttal a pünkösdi tüzes lángnyelvek jelentését értelmezte, ahogy azt olvassuk: „Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket” (ApCsel 2,3-4). A bibliai tűz felmelegíti Isten műveit, megvilágítja és próbára teszi a szíveket, feloldja az emberi ellenállást, megtisztít és újra életre kelt.
Ötven nappal pünkösd után, az immár otthonukká lett Coenáculumban, ahol Mária, az Úr Anyjának jelenléte összetartó erővé lett, az apostolok egy olyan eseményt élnek át, amely felülmúlja várakozásaikat. Imádságban összegyűlve az ima lélegezteti őket, minden időkön át – kezdte beszédét Ferenc pápa. Ebbe az állapotba tör be Isten. Ez a beáramlás nem tűri a bezártságot, az ajtókat kitárja a szélvész, mely a ruah-ra emlékeztet, a kezdeti leheletre és betölti az „erő” ígéretét, amelyet a Feltámadott adott eltávozása előtt. „Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek”. Ehhez a szélhez társul a tűz, amely az égő csipkebokorra és a tízparancsolat Sinai hegyére utal – írja a Vatican News.
A tűz feloldja az emberi ellenállást
A bibliai hagyományban a tűz Isten megjelenéseit kíséri, szava elevenné és áthatóvá válik, megnyitja a jövőt. A tűz jelképesen kifejezi Isten művét, amely megvilágítja és próbára teszi a szíveket, feloldja az emberi ellenállást, megtisztít és újra életre kelt. Miközben a Sinai hegyen az ember hallja Isten hangját, Jeruzsálemben, pünkösd ünnepén Péter az, aki szól, a szikla, akit Jézus választott ki, hogy ráépítse egyházát. Péter szava gyenge, képes még az Úr megtagadására is, de ha a Lélek tüze járja, akkor képes lesz átjárni a szíveket és megtérésre indítani. Isten ugyanis azt választja, ami a világban gyenge, hogy megszégyenítse az erőseket (1Kor 1,27).
Az egyház a szeretet tüzéből születik, abból a „tűzvészből”, amely pünkösdkor lángolt fel és amely feltárja a Feltámadott Lélektől áthatott szavának erejét. Az új és végleges szövetség többé már nem a kőtáblákra írt törvényen alapul, hanem Isten Lelke cselekedetén, amely újjáteremt minden dolgot és a hússzívekbe vésődik bele. Az apostolok szavát a Feltámadott Lelke járja át és új, más szóvá alakul át, amit azonban meg lehet érteni, mintha egyidejűleg minden nyelvre lefordították volna: „Nagy volt a megdöbbenés, mert mindenki a saját nyelvén hallotta, amint beszéltek” (ApCsel 2,6). Az igazság és a szeretet nyelvéről van szó, mely egyetemes nyelv, még az írástudatlanok is megértik.
Jézus követői a „Lélek józan mámorát” élik
Ferenc pápa katekézisében a Lélek adta egységre figyelmeztetett. A Szentlélek nemcsak a hangoknak a különbözőségeket egyesítő szimfóniája révén nyilvánul meg, hanem karmesterként is megmutatkozik, amely megszólaltatja Isten nagy művei dicséretének partitúráját. A Szentlélek a közösség alkotója, a kiengesztelődés művésze, amely képes elmozdítani a zsidók és görögök, a rabszolgák és szabadok közötti akadályokat, hogy a test eggyé váljon. Ő építi a hívek közösségét, összhangot teremt a test egysége és a tagok különbözősége között. Gyarapítja az egyházat és segíti abban, hogy tovább lépjen az emberi korlátokon, a bűnökön és bármiféle botrányon – hangsúlyozta a pápa.
A pünkösdi csoda keltette csodálkozás olyan nagy, hogy egyesek ittasoknak tartják őket. Péter ekkor minden apostol nevében – Joel próféta új lélekáradásról szóló látomása jegyében – újraértelmezi az eseményt. Jézus követői nem részegek, hanem Szent Ambrus szavával szólva a „Lélek józan mámorát” élik, aki Isten népe körében jövendöléseket támaszt álmok és látomások formájában. Ezek az adományok nem kevesek privilégiumai, hanem mindazoké, akik segítségül hívják az Úr nevét.
Isten Lelke humanizálja és testvérivé teszi kapcsolatainkat
Attól a pünkösdi eseménytől kezdve Isten Szentlelke indítja a szíveket arra, hogy fogadják be a Jézus Krisztus személyében megjelent üdvösséget, akit fára szögeztek, de Isten feltámasztotta őt a halálból, megszabadítva őt a halál kötelékeitől. Ő az, aki kiárasztotta a Szentlelket, mint a zenekar a többszólamú művet. Ahogy XVI. Benedek pápa mondta: „Pünkösd abban áll, hogy Jézus – és őáltala maga az Isten – jön el hozzánk, hogy magához vonzzon minket. Isten a szeretetével csábít magához”.
A Szentlélek műve egy isteni vonzás. Isten szeretetével vonz és így magához kapcsol. Hogy előmozdítsa a történelmet, folyamatokat indít el, amiken keresztül beszivárog az új élet. Csak Isten Lelkének van hatalma arra, hogy humanizáljon és testvérivé tegye a kapcsolatot. Végül azt a kegyelmet kérte mindenki számára Ferenc pápa a szerdai katekézis végén, hogy az új pünkösd tágítsa nyissa meg a szíveket, hangolja rá a lelket Jézus érzéseire és ezáltal szégyenkezés nélkül hirdessük átalakító szavát, tanúsítsuk a szeretet hatalmát, amely életre hívja mindazt, amivel találkozik.
P. Vértesaljai László SJ
