Gyerekek vezették a keresztutat, igazi átéléssel és teljesen otthonosan mozogva a feladatban, a marosvásárhelyi Szent Család templomban, pénteken.
A Szent Család plébánián több éves hagyománya van a tematikus keresztutaknak, amikor a nagyböjt folyamán péntekenként a keresztutat a különböző korosztályok és különböző életállapotban lévők vezetik. Egymást követi hétről hétre az idősek, a feleségek-édesanyák, a férjek-édesapák és a gyerekek keresztútja. Március 22-én a gyerekek kerültek sorra: a körmeneti keresztet az oltár elé állítva elmélkedtek Jézus szenvedésein, a gyerekek által is érthető szavakba foglalva, a kicsik aktív közreműködésével.
„A gyerekek számára nem ismeretlen a szenvedés, bár sokan talán tévesen azt hinnénk, hogy idegen tőlük a gondolat. A gyerekek többsége a saját életükben, vagy az általuk szeretettek életében már találkoztak a szenvedéssel, és a felnőttek, bármennyire is akarják, nem tudják őket megóvni ettől. Ezért tagadás helyett azzal tudunk segíteni nekik, ha megmutatjuk, hogy bármilyen nehéz élethelyzetben csatlakozhatnak Jézushoz a kereszthordozásban. A keresztúton azt is jobban megértik, átélik, hogy mekkora ajándék, micsoda óriási kegyelem a megváltás” – emelte ki Török Bernadett, a plébánia önkéntes katekétája, aki évek óta foglalkozik a gyerekekkel.
A keresztút-járást ugyanakkor a gyerekek esetében elő kell készíteni, hittanórán átbeszélni, az érdekesebbnél érdekesebb kérdéseiket megválaszolni: Mitől halt meg?, Miért vették le a ruháit?, Mikor elesett, miért kelt fel, miért nem maradt úgy?, Miért nem hívott angyalokat, hogy mentsék meg?, Tényleg elhagyta őt az Atya?. Így lehetséges az, hogy már ők is megértik: a keresztút nem a szomorkodásról szól, hanem a szeretetről és a háláról. Ahogy egy másodikos kisfiú, őszinte csodálattal megfogalmazta: „Mekkora nagy vállalkozás volt ez Jézustól, hogy végigcsinálta – értünk!”
A gyerekkeresztút megszervezéséhez szükséges anyagok megtalálhatóak IDE kattintva.
Molnár Izabella
