Az erdélyi, bánsági és partiumi területen működő négy történelmi római katolikus egyházmegye szolgálatában álló Vasárnap katolikus hetilap és a Keresztény Szó katolikus kulturális havilap évek óta közli szentatyánk, Ferenc pápa katekéziseit, különböző alkalmakkor elhangzott beszédeit, amelyeket nagy érdeklődés kísér. Most pedig különleges aktualitása van annak, ha a szentatya gondolatait a vele való találkozásra készülve kísérjük figyelemmel.
Ezeket a pápai megnyilatkozásokat egy piarista szerzetespapnak köszönhetően olvashatjuk magyar fordításban is. Tőzsér Endre Csongrádon született, 1970. december 5-én született. Csupán életrajzi adatok felsorolása helyett, ebben a beszélgetésben őt szeretnénk bemutatni az olvasóknak.
Hol végezte tanulmányait?
A kecskeméti piaristákhoz jártam gimnáziumba, teológiát Pesten, a Pázmányon tanultam, utána pedig Rómában a Pápai Gergely Egyetemen, ahol dogmatikára specializálódtam. 1998. április 4-én szenteltek pappá Kecskeméten.
Hogyan alakult ki a fordítói hivatása? Hiszen talán mondhatjuk már hivatásnak is.
Pontosan. Gimnáziumban nagyon szerettem latinból fordítani. Utána Selmeczi János evangélikus professzornál tanultam ógörögöt, ő volt a legkiválóbb nyelvtanárom. Amikor a piarista rendbe jelentkeztem, az egyik felvételiztető váratlanul megkérdezte, mit csinálnék, ha nem vennének fel a rendbe, én pedig azonnal rávágtam, hogy megtanulnék jól egy élő nyelvet, és fordítanék. Ezen a kijelentésemen akkor magam is meglepődtem, de úgy tűnik, a lelkem mélyéből bukkant elő ez a mondat. Először németet tanultam, így egyetemi éveim alatt németből fordítottam, főleg a Teológia és a Vigilia folyóiratok számára.
Mikor és hogyan került kapcsolatba az olasz nyelvvel?
Egyetemi tanulmányaim előtt rendi elöljáróim felé azt jeleztem, hogy ha lehet, akkor teológia, latin és ógörög szakra szeretnék menni. Az akkori tartományfőnök viszont azt kérte, hogy ne legyek nyelvszakos, hanem kezdjek el olaszul tanulni, mert kiküldene Rómába teológiát tanulni. Így több évig nyelviskolába jártam, utána pedig a római egyetemen az előadások és a vizsgázás nagy része is olaszul zajlott.
Mit jelent, hogy a nagy része?
A Gregorianán a latin mellett hét hivatalos nyelv van. Közülük lényegében bármelyik nyelven lehet vizsgázni. Volt két nyár, amikor kimentem egy-egy hónapra a salamancai egyetemre spanyolt tanulni, így már tudtam spanyolul is vizsgázni.
Milyen körülmények között alakult ki a pápai tanítás magyarra fordításának szolgálata? Gondolta-e valaha, hogy a pápa magyar nyelvű szócsöve lesz?
Évtizedekig tanítottam teológiát a budapesti Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán, de most már jobbára csak fordítással foglalkozom. Ferenc pápa megválasztása után először az Új Ember Kiadó vezetője kérte, hogy válasszak ki és fordítsak le egy könyvet, amelyet a pápa még megválasztása előtt kiadott spanyolul. Így született meg pár hónap alatt a Nyitott ész, hívő szív című kötet. Később folyamatosan fordítottam a pápai megnyilatkozásokat az újságnak. Aztán a Bonum tévébe is hívtak, öt évig jártam oda hetente többször, élő adásban közvetítettünk sok misét, külföldi utat, általános kihallgatásokat, vasárnap déli Úrangyala imát. A Magyar Kurír számára pedig 2015 óta fordítok rendszeresen.
Volt alkalma személyesen is találkozni a szentatyával?
II. János Pál pápával kétszer is találkoztam, 1988-ban Rómában – Ruppert József a Kecskeméti Piarista Gimnázium és Kollégium akkori igazgatója által szervezett zarándoklatunk során –, 1991-ben pedig itthon, a Mátyás-templomban, mindkétszer áldóan fejemre tette a kezét. XVI. Benedekkel még bíboros korában találkoztam, amikor egyszer eljött az egyetemre előadást tartani. Ferenc pápával még nem találkoztam, de levelet már írtam neki.
Szabad kérdezni, mit írt, miről írt?
Igen, nem titok. Azt javasoltam neki, fontolja meg annak lehetőségét, hogy Szent Ferenc emléknapját ünneppé nyilvánítsa az egész egyházban. Olaszországnak ő az egyik védőszentje, így ott október negyedike főünnep, míg máshol, szerte a világon csak emléknap. Szent Ferenc üzenete nagyon gazdag és aktuális, alakja összekötő kapocs lehet hívők, nem hívők, másképp hívők között.
Ferenc pápa működésében mit tart a legfontosabbnak?
Talán azt, hogy VI. Pál pápa után ő is elkezdte megújítani az egyházat a II. vatikáni zsinat szellemében, próbálja visszavezetni az egyházat az evangéliumhoz. Azt akarja, hogy az egyház ne csak prédikálja az evangéliumot, hanem működésmódjában is minden szinten evangéliumi legyen. A kereszténységet egy mindenki által élhető, felszabadító, örömteli gondolkodás- és életmódként mutatja be, nem pedig szabálykövető vallásként.
Egyesek szerint kezdetben Magyarországon is nagy volt az érdeklődés és lelkesedés Ferenc pápa személye és megnyilatkozásai iránt, de aztán ez valamivel alábbhagyott. Ezzel ellentétben sokan készülnek eljönni a csíksomlyói pápalátogatásra. Ön ezt hogyan látja?
Talán kijelenthetjük, hogy ez egyértelműen a migránskérdéshez köthető. Fordítóként folyamatosan követtem a szentatya megnyilatkozásait. Ő maga ismerte el, hogy kezdetben eléggé egyoldalúan csak a befogadásra helyezte a hangsúlyt, de évek múltán egyre árnyaltabb lett a látásmódja és a beszéde is. Ma már nemcsak azt mondja, hogy minden segítségre szoruló előtt nyissuk meg szívünket, hanem azt is, hogy egy-egy ország abban a mértékben fogadjon be segítségre szorulókat, amilyen mértékben az integrációjukat is biztosítani tudja. Ez pedig nagyon világos kritérium. Ferenc pápa azt kéri, hogy főleg hídépítők legyünk, jelenleg pedig talán Magyarország az egyik legfőbb (ha nem az egyetlen) komoly európai hídépítő ország Szíria és más közel-keleti, illetve afrikai országok felé.
A hivatalos szentszéki iratok magyarra fordítására is felkérik?
Sok szentszéki dokumentumot fordítottam már, de felkérésre csak kettőt, a Laudato si’ enciklikát és a család témájával foglalkozó püspöki szinódus záródokumentumát.
Szokott fordítani más témájú írásokat is?
Korábban filozófiai szövegeket is fordítottam, az egyik büszkeségem, hogy Martin Heideggernek a filozófia és a teológia kapcsolatáról szóló híres tanulmánya az én fordításomban jelent meg az Osiris Kiadó „Heidegger-összkiadásában”. Az utóbbi időben néha verseket szoktam még fordítani.
Milyen tervei, feladatai vannak a közeljövőre vonatkozóan?
Hosszú évek óta foglalkozom teológiai lexikográfiával, az egyházi szaknyelvvel. Jelenleg egy egyházi-teológiai szakszótárat készítek, amelyet több kötetre tervezek, és írom a magyar vonatkozású egyházi-vallási-teológiai szakszótárkiadás történetét is. Jézusról szóló jó könyveket is szeretnék fordítani, valójában sok-sok projektem van, csak az idő roppant szűkös.
Köszönöm a beszélgetést. További sikeres munkásságot kívánok mindannyiunk lelki javára.
Én is köszönöm, és kívánom, hogy nagy áldás legyen Önök számára Ferenc pápa látogatása.
Kérdezett Fodor György
Megjelent a Vasárnap március 17-ei számában.
