A Caritas Nagykárolyi Nappali Idősközpontja farsangi mulatságot szervezett szerdán. Tizenhárom idős öltött magára jelmezt, és mutatta azt be a legeredetibb módon.
A farsang vidám télűző, amikor jelmezbe bújunk, mulatunk, de a Szatmári Egyházmegyei Caritas Szervezet Nagykárolyi Idősklubja számára a vallásosság ilyenkor is jelen van.
Az idősek körülbelül két hete készülnek az eseményre – tájékoztatott Nagyiván Margit, a központ vezetője. A legnagyobb munka mindig a jelmezek előkészítése, ugyanis az intézménynek van farsangi ruhatára, de az egyes jelmezeket a nyugdíjasok évről-évre átalakítják, hogy soha ne viseljék ugyanazt a darabot kétszer. A kollekció minden évben bővül egy-egy új jelmezzel is. A klubtagok nemcsak a farsangi viseletre, de a kiegészítőkre is figyelmet fordítanak, és igen nagy leleményességről tesznek tanúságot. A varázsló botját például permetező csőből és karácsonyfagömbből állította össze.
A rendezvényt Nagyiván Margit nyitotta meg, aztán sorra jelentette be a mókásabbnál mókásabb figurákat. Az eseményen részt vett, és a szervezésbe is aktívan bekapcsolódott Szász Tünde, a Caritas nagykárolyi munkapontjának vezetője. Az idősek ezúttal is kitettek magukért: a farsang nélkülözhetetlen szereplői mellett: a bohóc, az indián, a virágárus, a roma lány, a rendhagyóbb figurák is felvonultak: mazsorettek, a spanyol táncosnő, a seriff, a Karib-tenger kalózai, Napóleon, Szandi és Viki, sőt a rock and roll királya, Elvis Presley is. A nyugdíjasok nem csak bemutatták a jelmezeket, hanem bele is élték magukat szerepükbe, utánozva a megjelenített figura mozdulatait, gesztusait, hangját.
A legutolsó felvonuló Holociuc Mária volt, aki idén varázslónak öltözött. Marika néni másfél éve jár a klubba férjével együtt. Annyira megszerették a társaságot és a hangulatot, hogy ha pár nap kimarad, máris hiányzik a központ. Az igen aktív klubtag elmesélte nekünk, hogyan ötlötte ki farsangi koreográfiáját. „Azon gondolkodtam, mit is kellene csinálni egy varázslónak. Azt találtam ki, hogy bejövök, körbejárom a termet, közben szól a zene. Intek egyet, leállítom a zenét, és megmondom, hogy az én varázsbotomnak csak akkor van hatása, ha imádkozunk. Mivel mi mind idősek vagyunk, nekünk szükségünk van az imára. Imádkozni fogunk együtt azokért, akik betegek, azokért, akik már nincsenek közöttünk, és aztán mindenkiért. Elmondjuk a Miatyánkot. Mivel a farsang arról szól, hogy jól érezzük magunkat, a varázsbotommal kiűzöm majd a bánatot, a gondot, a bajt, és elmondom: éljen a farsang, mulassunk.” És ez éppen így is történt, ahogy a klubtag előrevetítette. A nyugdíjasok halkan, megilletődötten imádkoztak együtt, szeretettel megemlékezve kedves, már eltávozott társaikról, gondolva a beteg idősekre, akik nem tudtak eljönni a rendezvényre. A csendes szomorúságot varázsbotjával feloldotta aztán Marika néni, és jókedvet varázsolt mindenkinek az arcára. Ezt követően a rendezvény délutánba nyúló mulatsággal folytatódott.
Palincas Erika
