Utolsó látogatóit fogadta ma délelőtt az Imacsokrok Márton Áron püspöknek a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár gyűjteményéből címet viselő, február 12-én nyílt emlékkiállítás a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban.
Isten Szolgája Márton Áron püspökké szentelése 80. évfordulójának szentelt csíksomlyói emlékkiállítás utolsó látogatói között a kezembe vehettem és hangosan felolvashattam egy levelet, amelyre Bernád Rita szervező levéltáros hívta fel a figyelmünket.
1949-ben négy évi fogság után Árvay Árpád kolozsvári közíró legelső útja az Úr házába vezetett. Miután szabadulásáért, a családja épségben maradásáért, „gyarapodásáért”, hálát ad a jó Istennek, egy levelet címez a püspöknek. Márton Áron ekkor még a börtönévek, házi őrizet előtti, tizedik püspökévében járó, de már rendkívüli emberként, igaz barátként ismert atya, és amint a levélből is kiderül, gondoskodó szeretete túlmutat tér és idő keretein, sőt a háború okozta sebeken is.
Ezt a levelet szent irigységgel olvashatja (és olvassa is el!!!) minden feleség és minden férj, de remegő kézzel és néhol elcsukló hangon olvastam fel én is. Milyen kár, hogy a kiállítást éppen a férfiaknak szentelt hétvége következtében kialakult helyszűke okán bontották le a szervezők. El tudtam volna képzelni, hogy ezen levél felolvasásával kezdődik egy ilyen férjek, apák hétvégéje „Somolyó”-n. Az is lehet, hogy csak nekem jelentett ez valami istenélményhez hasonlót!
Köszönet és hála a kiállítást megálmodóknak, létrehozóknak!
(A levél a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár tulajdona. Márton Áron ügyét, a tárlatot, a levéltárosok nagyszerű munkáját szeretném szolgálni, megköszönni, promoválni vele. No meg valamit az élményből is megosztani…)
Takó István
EGY KIS ELÍRÁSON SZERETNÉK JAVÍTANI. ÉDESAPÁM ÁRVAY ÁRPÁD, NEM KOLOZSVÁRI ÍRÓ. KOLOZSVÁRON IS VOLT BEBÖRTÖNÖZVE ÉS OCNELE MARIBÖRTÖNÉBŐL SZABADULT.NAGYVÁRADON ÉLT EGÉSZEN Í949 -IG , MAJD Bukarestben 1985,-BEN haláláig
KÖSZÖNÖM .
TISTELETTEL
ÁRVAY ZSOLT