Január 9-én, a VI. Pál teremben megtartott szerdai általános kihallgatáson a pápa folytatta katekézis-sorozatát a Miatyánkról. Ezúttal az imádság erejéről beszélt, mely megváltoztatja a valóságot, az emberi szívet, legyőzi a magányt és a kétségbeesést. Nem tudjuk mikor, de Isten biztosan válaszol imáinkra.
A kitartó ima Lukács evangéliumában
„Azt mondom azért nektek: kérjetek és kaptok, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek. Mert mindenki, aki kér, kap, aki keres, talál, és aki zörget, annak ajtót nyitnak. Közületek melyik apa ad a fiának követ, amikor az kenyeret kér? Vagy ha halat, akkor hal helyett tán kígyót ad neki? Vagy ha tojást kér, akkor talán skorpiót ad neki” (Lk 11,9-13).
Az imádkozó Jézus a Bibliában
Lukács evangéliumának ez a szakasza a kitartó imáról szól, és ezzel kapcsolatban Ferenc pápa az imádkozó Jézusról elmélkedett. Lukács erről így ír: „Míg imádkozott, külseje teljesen átváltozott, ruhája fehér lett és ragyogó.” (Lk 9,29) Jézus életének minden egyes lépését a Szentlélek fuvallata kísérte. Jézus imádkozik a Jordánban való megkeresztelkedésekor, beszélget az Atyával minden fontos döntése előtt, visszavonul imádkozni, közbenjár Péterért, aki nemsokára megtagadja őt. „Simon, Simon, a sátán kikért titeket, hogy megrostáljon benneteket, mint a búzát. De imádkoztam érted, nehogy megfogyatkozz a hitedben. Amikor megtérsz, te erősíted majd meg testvéreidet” (Lk 22,31-32). Vigasztaló tudnunk, hogy Jézus imádkozik értünk, hogy ne fogyatkozzon meg a hitünk. És ez a mai napig így van, Jézus imádkozik értem, érted, mindannyiunkért. Mi is mondhatjuk bátran Jézusnak: Továbbra is imádkozz értem, mert szükségem van rá.
Jézus imája kiengeszteli az embert a halállal
Még a Messiás halálát is imádságos légkör veszi körül olyannyira, hogy a kínszenvedés utolsó óráit meglepő nyugalom jellemzi: Jézus vigasztalja az asszonyokat, imádkozik az őt keresztre feszítőkért, megígéri a mennyországot a jobb latornak, és e szavakkal leheli ki lelkét: „Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet” (Lk 23,46). Jézus imája a legerőszakosabb érzelmeket, a bosszúvágyat is tompítja, kiengeszteli az embert legádázabb ellenségével, a halállal.
A Mi atyánk tanítása
A tanítványok kérik Jézust: „Uram, taníts meg minket imádkozni” (Lk 11,1). Ebből a kérésből egy meglehetősen kiterjedt tanítás születik, amelyen keresztül Jézus elmagyarázza nekik, hogy milyen szavakkal és érzelmekkel forduljanak Istenhez. Ennek a tanításnak az első része éppen a Mi Atyánk – állapította meg a pápa. Így imádkozzatok: Atyám, aki a mennyekben vagy. Nagyon szép ez az szó, hogy Atya. Nem gazdánk, vagy mostohaapánk van, hanem atyánk.
Az alkalmatlankodó barát
Jézus, hogy biztasson minket, elmagyaráz néhány dolgot erről a tanításról. Milyen legyen a hívő ember magatartása ima közben? Az alkalmatlankodó barát példabeszéde rávilágít erre. „Mondjuk, hogy valamelyikteknek van egy barátja, és az éjfélkor bekopog hozzá ezekkel a szavakkal: Barátom, adj kölcsön nekem három kenyeret, útról érkezett egy barátom, s nincs mit enni adnom neki. De az kiszól: Ne zavarj! Az ajtó már be van zárva, én is, gyermekeim is ágyban vagyunk. Nem tudok fölkelni és adni neked. Mondom nektek: Ha azért, mert barátja, nem kel fel, hogy adjon neki; amiatt, hogy nem tágít, mégis fölkel és ad neki annyit, amennyire szüksége van.” (Lk 11,9)
Mi is adunk enni éhes gyermekünknek
Ezzel a példabeszéddel Jézus a kitartó imára tanít minket, majd rögtön az apa példájával folytatja, akinek éhes a gyermeke. Ekkor a pápa így szólt: Apák, nagyapák, akik itt jelen vagytok, amikor a fiatok vagy unokátok kér valamit, éhes és kér, aztán sír, kiabál éhségében, „Közületek melyik apa ad a fiának követ, amikor az kenyeret kér? Vagy ha halat, akkor hal helyett tán kígyót ad neki?” (Lk 11,11) Erről mindenkinek van tapasztalata, hogy amikor a gyermek enni kér, megadjuk neki az ő érdekében. E szavakkal Jézus tudomásunkra hozza, hogy Isten mindig válaszol, hogy minden imánk meghallgatásra talál, mert Isten Atya, aki nem feledkezik el szenvedő gyermekeiről.
Ne csüggedjünk, ha nem látjuk az ima eredményét
Fölmerülhet bennünk a kétség, hiszen sokszor úgy érezzük, hogy imáink nem érnek el eredményt. Hányszor kértünk, kopogtattunk és nem nyitottak ajtót nekünk? Jézus azt tanácsolja, hogy tartsunk ki, és ne adjuk meg magunkat. Az imádság mindig átalakítja a valóságot. És ha a dolgok nem változnak meg körülöttünk, akkor legalább mi változunk, a szívünk változik. Jézus megígérte a Szentlélek ajándékát minden imádkozó embernek.
Isten meghallgat minket
Biztosak lehetünk benne, hogy Isten válaszolni fog. Nem tudjuk, mikor, de ne legyenek kétségeink afelől, hogy válaszol. Lehet, hogy egy életen át kell kérnünk, de válaszolni fog. Megígérte: Ő nem olyan, mint az az apa, aki kígyót ad hal helyett. Ennél semmi nincs biztosabb az életben: a szívünkben rejlő boldogságvágy egyszer beteljesül. Azt mondja Jézus: „Hát az Isten nem szolgáltat igazságot választottjainak, akik éjjel-nappal hozzá kiáltanak?” (Lk 18,7). Igazságot fog tenni, meg fog hallgatni minket! A dicsőség és a feltámadás napja lesz az! Az imával legyőzzük a magányt és a kétségbeesést. Az ima megváltoztatja a valóságot, ne feledjük! Az út végén, életünk végén ott áll az Atya, aki tárt karokkal vár minket. Nézzük ezt az Atyát – biztatott katekézise végén Ferenc pápa.
Gedő Ágnes/ Vatikáni Rádió
