A címben jelzett elv képezi az alapját a Komplex Instrukciós Programnak, avagy KIP-nek, melyet a Túrterebesen elért sikereken felbuzdulva, a sárközújlaki és a sándorhomoki iskolában is szeretnének meghonosítani.
A Komplex Instrukciós Programot az amerikai Stanford Egyetem dolgozta ki azzal a céllal, hogy a dél-amerikai, bevándorló gyerekek integrálását elősegítse, a nyelvi hátrányok leküzdése által. A módszer olyan hatékonynak bizonyult, hogy híre Európába is eljutott. Magyarországon a Hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola vette át elsőként, és dolgozta ki a magyarországi oktatási rendszerhez adaptált változatát. Jelenleg 80 iskolában alkalmazzák a KIP-et, egy EU-s projekt keretében pedig további 1500 iskolában tervezik a bevezetését.
A Szatmári Egyházmegyei Caritas Szervezet gyermekintézményeiben tevékenykedő, hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával foglalkozó szakemberek folyamatosan kutatják az aktuális társadalmi kontextusban leghatékonyabban működő oktatási módszereket, így találkoztak a KIP-pel, és épült ki az együttműködés a hejőkeresztúri iskolával. Egy svájci alapokból finanszírozott Caritas-projekt keretében lehetővé vált, hogy a módszerrel, a szervezet közreműködésével, a Szatmár megyei tanintézmények is megismerkedhessenek. A KIP gyakorlatba ültetése már megkezdődött a Túrterebesi Általános Iskolában, az elmúlt hétvégén szervezett képzés pedig az első lépés afelé, hogy a sárközújlaki és a sándorhomoki iskola is meghonosítsa azt.
A sárközújlaki Petőfi Sándor Általános Iskolában november 23-án és 24-én megtartott KIP-képzésen huszonnégy pedagógus vett részt. Az eseményen jelen volt Maskulik Levente, a helyi iskola igazgatója, valamint Simon Ferenc, a lázári iskola aligazgatója.
A képzést Tóth Józsefné Mária, a Hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola magyar–földrajz szakos tanára, KIP-trénere tartotta. Bevezetőjében kihangsúlyozta, hogy ez nem egy hátrányos helyzetű gyermekek számára kidolgozott program, bármilyen összetételű osztályban sikerrel alkalmazható. A program ugyanis úgy van kitalálva, hogy a szociális kompetenciák: a kommunikáció és az együttműködés erősítése mellett, kiválóan alkalmas az egyéni bánásmódra is: a differenciálásra és a felzárkóztatásra, és mindezt egy tanórán belül. Így hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására és tehetséggondozásra egyaránt megfelelő. „A XXI. század egy óriási kihívás. Egészen más típusú gyerekekkel dolgozunk, egészen más a gyermekek világszemlélete, egészen más hatások érik őket. A régi, hagyományos módszerekkel és pedagógus attitűddel már nem lehet köztük hatékony munkát végezni. Nekünk az a célunk, hogy minden gyereket elérjünk, minden gyereket megszólítsunk. Az az alapelvünk, hogy mindenki jó valamiben, mindenkiben megtaláljuk azt, amivel ő sikeres lehet és amivel az ő iskolai előmenetele, motiváltsága, a tanuláshoz való hozzáállása jobb lehet” – állítja a szakember.
A heterogén tanulói csoportok státuszkezelői eljárásaként is ismert módszer a csoport és az egyéni munkát ötvözi. A csoportmunka keretében a csoport tagjai különböző szerepeket töltenek be, mely szerepek a különböző feladatok során váltakoznak. A KIP bármilyen óratípus esetében alkalmazható. Lényeges, hogy egy adott osztályban rendszeresen legyenek KIP-es órák, ami egy felvállalható feladat, ha tudjuk, hogy akár már heti 1 óra is csodát tehet. A tréner példaként a túrterebesi előkészítő osztályt emelte ki, ahol a KIP-es óra keretében a gyermekek gyönyörűen megbeszélték, eltervezték, mit, hogyan fognak csinálni, és nagyon szép alkotások születtek az együttműködés eredményeként. Említette a hatodikosok fizikaóráját is, ahol olyan módon vitatták meg a felmerülő kérdéseket, hogy öröm volt nézni.
„Olyan csodákat fogtok látni, hogy az addig nem beszélő gyermekek megszólalnak, ki mernek állni, beszélnek, nem veszekednek, megegyeznek, gyönyörűséges dolgokat alkotnak. Ami a legcsodálatosabb, hogy amikor egy gyerek kiáll beszélni a csoport munkájáról, szinte eltűnnek a különbségek, nem igazán látszik, ki az osztályelső és ki a gyengébb, azért mert a gyengécske is tudja a maga kis feladatát teljesíteni” – osztotta meg a pedagógusokkal a módszerhez fűződő személyes tapasztalatát Tóth Józsefné Mária.
A kétnapos interaktív képzés keretében a résztvevő oktatási szakemberek megismerkedtek a KIP-pel, a különböző szimulációk révén pedig lehetőségük nyílt a gyermekek szempontjából is felfedezni a módszer előnyeit. Bízunk abban, hogy a KIP alkalmazása a Túrterebesen tapasztaltakhoz hasonló szép eredményeket hoz majd Sárközújlakon és Sándorhomokon is.
Kép és szöveg: Palincas Erika
