A Szívgárda katolikus gyermekmozgalom, amelynek célja a Jézus Szíve-tisztelet meggyökereztetése a gyermekek életében, az egyéni imaélet segítése, a közösségi élmény erősítése. 1920-ban Szegeden és Kaplonyban is ferences atyák indították útjára, 1924-ben Szabó Dömjén adta ki a szervezet szabályzatát. Pár évvel később megjelent kis könyvében így írt róla: „Krisztus Király hadserege a Szívgárda, a legdicsőbb katonaság a világon, melyhez tartozni a legnagyobb kitüntetés. Egyenruhájuk a lelkük tisztasága, kitüntetéseik az erények, jelvényük a kereszt és fegyverük az ima és a szeretet.”
A kommunizmus alatt megszűnt, Kaplonyban 1993-ban Kühn Pál akkori plébános és Tyukodi Beáta hitoktató (ma a Jézus Szíve Társasága nővére) indította újra. Azóta megszakítás nélkül működik, és sok száz szívgárdistát nevelt. Elsőáldozás után lépnek be a gyermekek, nyolcadik osztályig szívgárdisták, s utána Szívgárda-apostolok. Havonta találkoznak, imádkoznak, együtt készülnek az ünnepekre, de játékos foglalkozásokon is részt vesznek és nyáron táboroznak. Feladatuk még, hogy minden nap elmondják a felajánló imát is: „Jézusom édes Szíve, add, hogy mindig jobban szeresselek. Úr Jézus, Szentséges Szívednek ajánlom fel a Szűzanya Szívével egyesülve a mai napom minden imádságát, munkáját, örömét, szenvedését, engesztelésül vétkeinkért! Ámen.”
Jelenleg mintegy hetven kaplonyi szívgárdistát számlálnak, közülük pedig sokan már felnőtt Szívgárda-apostolok gyermekei. Jelentős esemény volt tehát november 18-án, Kaplonyban a Szívgárda-ünnepség, amelyen hálaadó szentmisét mutatott be az újraalapító Kühn Pál tiszteletbeli kanonok. Szentbeszédében arra hívta fel a jelenlevők figyelmét, lelki szívátültetés történik a felajánló ima mindennapi elmondásával, hiszen az emberi szívet Jézus Szívére akarják a szívgárdisták alakítani – ez megváltoztatja egész lényüket, életüket. Kühn Pál szavait a későbbi, Szent Imre közösségi házban folytatott beszélgetésekben a felnőtt Szívgárda-apostolok igazolták. Többen elmondták, bár gyermekként talán a közös játék miatt csatlakoztak a közösséghez, idővel egyre inkább az Istennel töltött idő lett a fontos. Huszonöt év elteltével is naponta elmondják a felajánló imát, és ma is úgy élnek, hogy összhangban legyenek a Szívgárda lelkiségével. A szülők közül sokan örömüket fejezték ki amiatt, hogy a gyermekeiknek is fontos szívgárdistának lenni.
A Szívgárda tehát szép múlttal rendelkezik, a kaplonyiak pedig reménykednek a jövőjében is, vasárnap a visszatekintés mellett megtartották az éves szívgárda avatást, az új kis gárdisták befogadását.
Kép és szöveg: Józsa János
