A csanádi egyházmegye első püspöke, Szent Gellért legismertebb fennmaradt műve a Deliberatio Gerardi Moresenæe æcclesiæ episcopi supra Hymnum trium puerorum ad Isingrimum liberalem, vagyis Gellértnek, a marosvári egyház püspökének értekezése A három ifjú énekéről a tudós Isingrimusnak. A kéziratot 1724-ben történt felfedezése óta többször kiadták, a mű számos tanulmány és elemzés tárgyát képezte, és egyes kutatók véleménye szerint vele kapcsolatban mind a mai napig több a kérdés, mint amennyi a minden kétséget kizáró válasz. A csanádi egyházmegye megalapításának 990 éves évfordulójához közeledve Szent Gellért munkája ismét az érdeklődés középpontjába került, mégpedig fakszimile kiadásban Roos Márton temesvári ny. püspök kezdeményezésére, akit a könyv bemutatója kapcsán kértünk beszélgetésre.
– Püspök úr íróasztalán itt fekszik bőrkötésben Szent Gellért műve, amelynek november 27-én az Adam Müller Guttenbrunn-házban lesz a bemutatója. Jelent meg hasonló kiadás eddig?
– Nem. Szent Gellért Deliberatiójának ez az első facsimile kiadása, amely magas színvonalú, mai digitális technikával előállított, az eredetivel mindenben pontosan megegyező másolat. A művet a csanádi egyházmegye három jogutóda, pontosabban a szeged-csanádi, a nagybecskereki és a temesvári egyházmegyék főpásztorai jelentették meg azzal a céllal, hogy első vértanú püspökünk munkáját, személyiségét és korát még közelebb hozzák a ma emberéhez, a mai kutatókhoz. A fakszimile kiadás a budapesti Pytheas könyvmanufaktúra műhelyében készült.
– A jelenlegi kiadás előzményeiről mit közölne az olvasókkal püspök úr?
– Honnan is kezdjem?… Már káplánkoromban, a 70-es években sokszor megfordultam neves könyvtárakban, mivel érdekeltek az ott őrzött kéziratgyűjtemények. Akkoriban sokat foglalkoztam a középkori kéziratokkal. Ugyanekkor kezdtem el alaposabban tanulmányozni Szent Gellért püspök életét és tevékenységét is. Úgy érzem, hogy most, az ősi egyházmegye megalapításának jubileumához közeledve, nem csupán kötelességünk ily módon is tisztelegni első főpásztorunk emléke előtt, de a munkája iránt érzett személyes elismerés is erre sarkallt. Keresni kezdtem hát a megoldást. Először németországi és svájci kiadóknál próbálkoztam, ahol azonban nem tudták vállalni a megjelentetést. Így kerültem a budapesti Pytheas könyvmanufaktúrához, akik megítélésem szerint igényes, szép munkát végeztek. A kiadáshoz természetesen a müncheni könyvtártól is engedélyt kellett kérnünk, ahol a kódexet őrzik. Itt nagyon kedvesen fogadtak, és a szerződés mellett arra is ígéretet kaptam, hogy a 2020-as jubileumi ünnepségek alkalmával szervezendő kiállításon Szent Gellért művének egyetlen fennmaradt példányát eredetiben is megcsodálhatják az érdeklődők.
– Az eddigi tapasztalatok alapján mekkora az érdeklődés a Deliberatio, illetve annak hasonmás kiadása iránt?
– A müncheni Bayerische Staatsbibliothekkel kötött szerződés ötszáz példányra szól, ebből százharmincötöt jelentetünk meg most, amelyből harmincöt darab bőrkötésben, a többi egyszerűbb kivitelezésben kerül az érdeklődők kezébe. A kötet elsősorban különböző intézmények, például egyetemek, teológiai fakultások, könyvtárak, illetve a magánszemélyek, magyarországi, szerbiai és romániai főpásztorok számára készült. A visszajelzések nagyon pozitívak. Az egyházi személyeken kívül a történelmi, kulturális, filológiai területen dolgozó kutatók részéről is nagy az érdeklődés. Szent Gellért Deliberatiója az első püspöki székhely, Csanád, mint egyházi, iskolai és kulturális központ fontosságát is kiemeli, tehát elsősorban a mi szempontunkból fontos. Ugyanakkor Gellért püspök korának kiemelkedő személyisége volt, így ez a munka sokat elárul magáról a szerzőről, kimagasló műveltségéről, olvasottságáról, gondolkodásmódjáról, illetve az akkori évtizedek politikai és társadalmi helyzetéről. Több középkori püspök tollából maradtak ránk művek, ám a Deliberatióhoz fogható teológiai művet még évszázadokig hiába keresünk ezen a vidéken.
– Püspök úr, kérem ismertesse a könyvbemutató programját.
– A könyvbemutatót november 27-én, kedden 11 órakor Pál József Csaba megyés püspök üdvözlő szavai nyitják meg, ezt követően több értekezés is elhangzik Szent Gellért életéről és művéről. Meghívott előadók Doina Hendre-Biro, a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár volt igazgatója és Claudiu Teodor Arieșan, a temesvári tudományegyetem docense. A Guttenbrunn-ház előcsarnokában pedig rögtönzött kiállítás is lesz Szent Gellértről és az egyházmegye történetéről.
– Püspök úr, köszönjük a beszélgetést.
Kérdezett: Sipos Enikő
