Zetelaka egyházközsége jubiláns házaspárokat köszöntött október 28-án azokat, akik hatvan, ötven illetve huszonöt esztendeje örök hűséget esküdtek egymásnak. A vasárnap fél 11 órakor kezdődő szentmise elsősorban az ünnepeltek és családjaik hálaadó alkalma volt, köszönetet mondva az elmúlt évek minden ajándékáért és nehézségéért. Szabó Orsolya szavalata nyitotta meg az ünnepet és az ünnepeltek emlékező-könnycsatornáit.
Jánossi Imre szentbeszédében a házasság egyediségének és távlatának okait, összefüggéseit kutatta. A világ számára jel-értékű házasságok nem csak egymás és az idő próbáját állják ki, hogy tanúságot tesznek Isten álmáról, ami a világot minden nap megújíthatja: a szép, mely foszlányaiban mindig nekünk adatik az igazi Szépből. Ferenc pápa három szavas, örökérvényű jótanácsával zárta elmélkedését: ha remegve is, ha dac után is, ha mindent elsöprő vihar után is, csak így mesélhetünk valamit az Istenből merített alapján: kérem, köszönöm, bocsánat.
A homíliát követően valamennyien megújították házassági ígéreteiket, majd a pap elé páronként járulva, stólával átkötött, összefonódott kezükre és ezáltal közös életükre áldást kaptak.
A szentmise után, a plébánia közösségi termében, pohárköszöntő kíséretében, emlékképek átadására került sor, hangsúlyt adva mindannak az elismerésnek, melyekkel az egyházközség adózik hűségben kitartó, tanúságtevő szeretetet minden generációnak közvetítő tagjai előtt.
A kegyelem, melyet Isten adott e szent napon, legyen útitársuk sok számos éven át!
Jánossi Imre
