Immár tizenegyedik alkalommal szervezték meg az Élő Rózsafüzér zarándoklatot Csíkszeredában. A szervezők ezúttal elsősorban a helyi közösségekért ajánlották fel a fohászokat, de a résztvevők saját imaszándékukra is felajánlhatták fáradozásukat és a záró szentmisét.
A várost átölelő körmenet a csíksomlyói Szent Péter-plébániatemplomtól indult a taplocai templom felé. Onnan a belvárosi Szent Kereszt-plébániatemplomhoz gyalogoltak, majd sorra látogatták a zsögödi Szentháromság-egyházközséget, a Szent Ágoston-templomot, aztán Csíksomlyóra visszatérve a kegytemplomhoz mentek, végül az indulás helyén szentmisével zárult a zarándoklat.
A résztvevők 17 km-t tettek meg imádkozva, énekelve. „Rendszeresen imádkozunk a városért, az itt élőkért, és minden évben más-más ügyért is. Ez az első alkalom, hogy a közösségekért ajánlottuk fel a fohászokat. Egyébként 27 közösséget írtunk össze, az nagyon szép szám! A helyi közösségek tagjai közül is sokan eljöttek. Előbb a cserkészek imádkoztak, majd a Segítő Mária Gimnázium diákjai, utána a házas hétvégés közösség vette át az imát, majd a Cursillo, a Fokolár közösség, a Mária Légió és több plébániai közösség folytatta” – mondta Péterfi Attila, aki szervezőként is segíti a hagyományossá vált zarándoklatot. „Velünk tartott a plébános úr is Csobotfalváról, Göthér Gergely, és egy nagyon jó, vidám hangulatú zarándoklat volt. A résztvevők megismerhették, milyen közösségek működnek a városban, és az egyes közösségek is bemutatkozhattak. Munkaközösségeket is hívtunk, a csíkszentmihályi polgármester is velünk volt. Annak örvendünk, hogy a helyi közösségek képviselői mellett a Gyimesektől egészen Tusnádig és Felcsíkról is voltak résztvevők. A legtöbb közösség a plébániákhoz tartozik, úgyhogy öröm számomra, hogy a plébániák helyet adnak nekik. Az egyházmegyénkben nem mindenhol van ez így, pedig fontos, hogy a plébániák nyitottak legyenek. A családos közösségektől gyermek-, idős-, imaközösségekig sportközösségek és más közösségek is vannak a városban és ez jó dolog. Nagyon szép civil élet van Csíkszeredában, mindenki a maga életét, sokszínűségét éli, örvendünk nekik. Rájuk gondolunk most. Élő rózsafüzér a zarándoklat neve, de alapvetően elmélkedések vannak, csendszakasz, ismerkedési szakasz van, és közöttük a pihenők, amelyeket kimondottan szeretnek a gyerekek, körülöttünk szaladgálnak, nagyon drágák! Örvendünk, hogy minden korosztály képviseltette magát, s hál’ istennek több család is most már évek óta részt vesz, együtt jönnek gyerekek a szülőkkel. Úgy is hirdettük meg, hogy szeretettel várjuk a családokat, hiszen a családok minden társadalomnak az alapvető közössége” – hangsúlyozta a szervező, aki a korábbi évek Élő Rózsafüzéreinek érezhető hozadékaira is felhívta a figyelmet.
„Örvendtünk, hogy ahol járunk, ott lassan megcsinálták az utat is. Volt, amikor a város elöljáróiért, tavaly az iskolákért imádkoztunk, és Istennek legyen hála, most már a marosvásárhelyi katolikus iskola is újraindult. Volt, amikor gyermekáldásért imádkoztunk, és az a kicsi gyermek, akiért korábban imádkoztunk, hogy megszülessen, több éve velünk zarándokol. Az Élő Rózsafüzéreknek sok olyan hozadéka van, amiért kimondottan hálás vagyok.”
Az időjárás is kedvező volt. Voltak, akik egy-egy szakasz erejéig kapcsolódtak a várost körbeimádkozókhoz. A templomoknál félórás pihenőket tartott a népes csoport. Lehetősége szerint a plébános vagy segédlelkésze is bekapcsolódott az elmélkedésbe, és áldását adta a zarándokokra.
Csúcs Mária