Hétfőn Pál József-Csaba temesvári megyés püspökkel együtt 22 paptestvér ünnepélyes bevonulásával kezdődött a Kis Szent Teréz tiszteletére felszentelt arad-ségai templom búcsúünnepséggel egybekötött hálaadó szentmiséje a 25 éve felépült templomtoronyért és plébánia központért.
Üdvözlőjében Király Árpád marosi főesperes, arad-ségai plébános köszöntötte a főpásztort. Az ünnepi szertartásra meghívták mindazokat, akik aktívan részt vettek az egyházközség lelki életében és az Isten felé vezető útnak az egyengetésében. Mert hiszünk, szeretünk, lelkileg formálódtunk és egy nagycsalád lettünk. Az eltelt 25 évben első szentáldozáshoz járult 822 gyermek, a bérmálás szentségében részesült 730 fiatal. Az egyházközség életében részt vettek és aktív tagjaivá formálódtak az ifjúsági csoport, a kórus, a karitatív tevékenységek, a bibliaórák, a különböző találkozók. Keresztény családot alapított és a templomban Isten áldását kérte 486 ifjú pár, majd a szeretetük gyümölcsei, a gyermekük számára a keresztség szentségét kérte 799 család és mindazok, akik megszerették, nálunk új családra lelt 107 konvertita személy. Templomunk védőszentje, Kis Szent Teréz mindannyiunkat arra hív, hogy öntudatosodjon bennünk az egyházunkhoz és a templomunkhoz való ragaszkodás. Együtt valljuk: megtaláltuk helyünket az egyházban, amelynek szívében a szeretet akarunk lenni. Tehát van, minek örüljünk Kis Szent Teréz ünnepén, ezért háláját fejezte ki a főpásztornak, amiért megtisztelte a búcsúünnepséget. A szentleckéből magyarul és románul olvastak fel a fiatalok.
Merjük Istennek ajánlani életünket!
Szentbeszédében Pál József-Csaba püspök örömének adott hangot, amiért részt vehet a torony, illetve a plébánia megépülésének negyedszázados évfordulóján, hiszen a plébánia nem közönséges épület. Ott a templomon kívüli hitélet igen fontos eseményei zajlanak, ott történnek a gyermekekkel, az ifjúsággal való foglalkozások, a hívekkel szervezett különböző találkozók. A kettős ünnepség kapcsán különös figyelmet érdemel a templom védőszentje, Kis Szent Teréz, aki mindössze 24 évet élt, mégis olyan sokat tett a hit elmélyítéséért, hogy amikor maga Rómában járt egy kurzuson, ott 144 püspök számára 75 percen keresztül beszéltek Kis Szent Terézről. Mert igaz ugyan, hogy az egyházat a püspökök és a papok vezetik, de azt igazán a szentek viszik előre. Azon az előadáson sokat töprengett Kis Szent Teréz példaértékű szentéletén, és azon is érdemes elgondolkodni: mitől válik valaki szentté? Mert Kis Szent Teréz is úgy érezte, semmi rendkívülit nem tesz, csak követi az egyház utasításait, meghallja Isten üzenetét, amit közvetített az emberek felé. A szentek megvalósult életet éltek és valóban boldogok. A közelmúltban is volt egy boldoggá avatás Jászvásár közelében, ahol egy 23 éves falusi lány élte egyszerű életét és csak annyit tett, hogy hősiesen védte a tisztaságát és a hitét, illetve meghallotta Isten üzenetét. Püspökök és papok, nagy tömeg részvételével avatták boldoggá, mert oda merte adni az életét Istennek. Nem számít, hogy szegény-e vagy gazdag, városon él-e valaki vagy falun, lényeg, hogy merjük Istennek felajánlani az életünket, kövessük az Ő útját, hiszen csak így lehet igazán megvalósult életet élni. Kis Szent Teréz is sokat olvasta a szentírást, mígnem tudatosodott benne az egyháznak a szíve, amiben ő a szeretet akar lenni. Kolostorba vonulna, csakhogy a püspök kiskorúként nem engedélyezi neki, ezért a pápához folyamodik, aki lehetővé teszi számára. Megérti: neki csupán annyi a feladata, hogy Isten akaratát teljesítse. Amikor megbetegedett és nem tudott a programokra járni, egyik újonc kolléganője megkérdezte: nem kesereg-e a betegsége miatt? Erre nemmel felel, hiszen a kesergése nem Istennek az akarata. A szentséghez nem kell nagy dolgokat véghezvinni, elég, ha kis dolgokat nagy szeretettel hajtunk végre.
Kis Szent Teréz másképp látta a világot. Ezt csak úgy tanulhatjuk meg, ha Jézussal egységben élünk. Amikor Kis Szent Teréz már olyan beteg, hogy reggel vért hány, nem retteg a haláltól, hanem azt mondja: eljött a vőlegény. Tehát abban áll a szentség, hogy mindenek fölött is meglátod Isten szeretetét. Adja meg a Jóisten ezt az örömöt mindannyiunknak! Ámen – zárta ünnepi szentbeszédét Pál József-Csaba megyés püspök, aki románul is megismételte prédikációját.
Köszönet a támogatásokért
Király Árpád főesperes-plébános a kettős ünnepség végén köszönetet mondott a főpásztornak, Johann Dirschl püspöki helynöknek és a paptestvéreknek a közreműködésért. Megköszönte a jelen lévő meghívottaknak, köztük Faragó Péter parlamenti képviselőnek a támogatást; Bognár Levente alpolgármesternek a folyamatosan nyújtott segítséget; Cziszter Kálmánnak és az elhunyt Darida János tervezőmérnököt képviselő Darida Enikőnek a torony és a plébániaépület tervezésénél, az engedélyek megszervezésekor nyújtott támogatást; megköszönte Antal Péter pécskai polgármesternek is a tornyai, illetve szederháti templomok felújításában nyújtott támogatást. Megköszönte az ünnepség megszervezésében, kivitelezésében nyújtott segítséget az egyháztanácsnak, a kántornak és a templomkórusnak, mindenkinek, aki bármivel is hozzájárult az ünnepség megszervezéséhez.
A lélekemelő, ünnepélyes búcsúi és hálaadó szentmise a pápai himnusz közös megszólaltatásával zárult.
Információ és fotó: Balta János/ Nyugati Jelen