A Nagyhagymás-hegységben levő Kis-Cohárd csúcsát is gyopáros kereszt díszíti a Nagyhagymás-, a Csofronka-, az Öcsém- és Vit-havas után.
A Kis-Cohárd 1344 méteres sziklája a Gyilkos-tó fölé emelkedik északon. Itt celebrált szentmisét Nagyboldogasszony ünnepén Korzenszky Richárd korábbi tihanyi perjel, Kémenes Lóránt-Zoltán kolozsvári főesperes-plébános és Keresztes Zoltán, a gyergyószentmiklósi Szent István-egyházközség plébánosa.
„Kérünk legyen áldásod ezen a kereszten, hogy mindenkit aki erre rátekint figyelmeztessen az emberek számítanak a mi szolidaritásunkra. A kereszt jelképesen egybekapcsolja az eget és a földet, azért könyörgünk, hogy tudjunk mindig biztosan állni azon a helyen, ahová az Isten állított bennünket és az Ő segítségében bízva sose vonakodjunk attól, hogy segítsük egymást” – fohászkodott Korzenszky Richárd bencés szerzetes, aki a liturgia előtt a Jordán folyóból származó vízzel szentelte meg a keresztet.
„Miért állítanak keresztet? – tette fel a kérdést a szentbeszédben Korzenszky Richárd, majd rögtön válaszolt is – Jelként! A kereszt jel. Jelképekkel van tele az életünk. Az emberséghez hozzátartozik az, hogy olyasmit is tesz, aminek látszólag semmi értelme. (…) Fölállítjuk ide a keresztet, ahol esetleg belecsap a villám. Fölösleges. Nem lesz ebből semmiféle idegenforgalmi haszon. Lehet vonzereje lesz ennek a keresztnek, hogy menjünk akkor már föl, és sokan nem egyszerűen kíváncsiságból fognak feljönni, hanem azért, hogy elgondolkodjanak azon, az életemből nem hiányzik a kereszt? Mindannyian akik itt vagyunk valamilyen formában kereszthordozók vagyunk, egymás terhét hordozzuk. Jézus adott példát erre.”
A négy méter magas, fémszerkezetű kereszt a mindenkori hegyimentők szolgálatának fontosságára hívja fel a figyelmet. A kereszt megálmodója és az tervezője Tóth Károly volt, kivitelezője pedig Kis Tivadar.
