A csíksomlyói kegytemplomban augusztus 4-én, elsőszombaton este 7 órától szentmisét tartottak, ezt megelőzően, délután 6 órától engesztelő imaórát végeztek a gyimesi hívek és az erdélyi Mária Rádió székelyudvarhelyi stúdiójának önkéntesei vezetésével.
A szentmise főcelebránsa és szónoka Urbán Erik OFM, a kegytemplom igazgatója homíliájában a nap szentjének, Vianney Szent Jánosnak az életéből kiemelte, hogy az egyszerű családba született kis Jánost plébánosa tanítja írni-olvasni és rájön, hogy nem egy lángelme, de „ennek a gyermeknek, ennek a fiatalembernek van szíve”. Miután eltanácsolják a teológiáról a plébános maga mellé veszi, tovább tanítja és kieszközli számára, hogy egy bizottság előtt időről-időre vizsgázzon. A fiatal Jánost pappá szentelik, de nem kapja meg a gyóntatási joghatóságot. Egy év után a plébános közbenjárására a megyéspüspök megadja az engedélyt. Az első, aki odatérdepel János elé az a saját plébánosa. Miután elhunyt, János nem akart örökölni semmit tőle, csupán egy kicsi tükröt: „azért viszem magammal, mert amikor belenézek azt érzem, hogy a volt plébánosom, a volt nevelőm rám tekint, most is kísér engem és vigyázz rám”. „Kik azok a személyek, akikre úgy tudok tekinteni, mint élő védőszentekre, akiknek megköszönhetem a hitemet, megköszönhetem, hogy az egyházhoz, mint Istennek a nagy családjához tartozok, nemcsak külsőleg, hanem belsőleg?”- tette fel a kérdést a szónok.
Gondolatait folytatva elmondta, hogy miután Jánost Ars-ba, egy kis faluba helyezik, a hívek látva az életét elkezdenek szentségekhez járulni. Többször is kísértést érez arra, hogy kolostorba vonuljon, de amikor a fiatalok megtudják, hogy el akar menni elveszik az imádságos könyvét, mert tudják anélkül nem fogja elhagyni a falut és így is lett. János rádöbben, hogy a gonosz kísértette őt és egy látszólag jónak vélt dolgot feladott volna egy nagyobbért. Mire tanít bennünket – tette fel újból a kérdést a szónok – Vianney Szent János a gyóntatók, a plébánosok védőszentje? Arra, hogy mindannyian az életállapotunknak megfelelően kövessük őt és keressük az Istennel való kapcsolatot az imában, keressük a jó Istennek az akaratát, a többi megadatik. „Az Istenből forrásozó szeretetet, azt az örömet, amit mi megtapasztalhatunk az őszinte imádságon keresztül, tovább kell adnunk.” Ne spóroljuk ki kapcsolatainkból azt a dinamikát, ami összekötne bennünket „annyira szépen élhetnénk, hogyha egymásra is tekintenénk de, hogy oda tudjak fordulni a másik felé, oda kell fordulnom az Isten felé” – tanácsolta a szónok.
A szentbeszéd végén arra intett, hogy tudatosítsuk magunkban az imádságot, kérte „imádkozzatok érettünk papokért, mert ránk fér az imádság és mi is ígérjük, hogy Vianney Szent János példáját megfogadva imádkozunk szüntelen értetek.”
A szentmisén az ajkai Szent Cecília kórus énekelt Kövesiné Pasinszky Anna Magdolna kántor-karnagy vezetésével. A liturgia után a rózsafüzér-ájtatosságot az erdélyi Mária Rádió székelyudvarhelyi stúdiójának önkéntesei imádkozták, és a gyertyás körmenetben ők vitték a Szűzanya kegyszobrának a másolatát a templom előtti téren.
A Mária-köszöntő végén megáldották a kegytárgyakat és Isten áldását kérték a zarándokokra. A következő elsőszombati Mária-köszöntőt szeptember 1-jén tartják. A szentmisét élőben közvetítették, IDE kattintva visszanézhető.
