Lelki és testi frissülések – röviden talán így jellemezhetnénk azt a bibliás nyaralást, amelynek részese voltam július 19–22. között a csíksomlyói Jakab Antal Házban. A programot a Katolikus Magyar Bibliatársulat szervezte, résztvevői felnőttek voltak az ország különböző részeiből: Csíkból és környékéről, Gyergyóból, Marosvásárhelyről, Nagyváradról. Kolozsvárról és Balázsfalváról.
Közös együttlétünk fő témája a család volt a bölcsességirodalom tükrében. A téma értelmezését és feldolgozását Bodor Attila teológiai tanár, kudzsiri plébános értékes előadásai alapozták meg. Az előadások rávilágítottak arra, hogy az a bölcs ember, aki szembenéz a valósággal, mer konfrontálódni vele megoldásokat keresve, és felismeréseit továbbadja. A bölcsesség tehát nem valami valóságtól elszakadt spekuláció, hanem konkrét – gyakran fájdalmas – élettapasztalatokból fakadó felismerés. Befogadását megelőzheti a sötétség, a kiúttalanság-érzés: a túlságosan fiatal Salamon király éjjel, álmában – a királyságra való alkalmatlanságának tudatában vergődve – kér bölcsességet az Úrtól (1 Kir 3,2–15).
Az előadó elmondta, hogy ami a családot illeti, a bibliai bölcsességirodalom főként a szülő–gyermek viszony rendezésével foglalkozik. A Szentírás idevágó részeiben különös jelentőséget kap a szülői tapasztalatok átadása, illetve a gyermek részéről ezeknek a tapasztalatoknak a megszívlelése mint a bölcsesség feltétele (lásd pl. Péld 1,8–9 és Sir 22,3–8). Jóllehet a Biblia már az elején jelzi a családra vonatkozó isteni tervet (Ter 1, 26–28), a későbbiekben számos olyan problémás családi történetet mutat be, amely úgy tűnhet, mintha ennek a tervnek a sikertelenségét szemléltetné. Az előadó tíz ilyen bibliai család történetét vázolta, hangsúlyozva, hogy ezekkel a történetekkel a Biblia nem állítja az isteni terv meghiúsulását (talán azért sem – teszem hozzá –, mert, mint elhangzott, „Isten a görbe vonalakon is tud egyenesen írni”), hanem a realitásokhoz ragaszkodva a tanulságokra hívja fel a figyelmünket. Az okulásunkra szánt eseményleírásokból kiviláglik, hogy a család jó működéséhez szükséges az őszinteség, a gyengeségek tiszteletben tartása, a család egységének megőrzése, a régi sérelmek elfeledése, a nagyvonalúság, a bűnbánat és megtérés, a higgadtság a problémák kezelésekor stb.
Az előadásokban hallottakat kiscsoportos beszélgetésekben „emésztettük meg” adott szentírási részek alapján. A továbbgondolásra kijelölt szövegekből egymás meglátásai, vallomásai által további kincseket emeltünk ki, közelebb kerülve saját nehézségeink megértéséhez, bátorítást kapva feladatainkhoz.
Együttlétünk minden napján szentmise volt, továbbá péntek este egy mély, rövid elmélkedésekkel vezetett szentségimádás. A lelki, tudásbeli töltekezést időnként imameditációs jellegű táncokkal pezsdítettük fel – Imre Edit szociális testvér jóvoltából. Természetesen a nyaraláshoz tartozó testi-szellemi frissülések sem maradhattak el: kis kirándulások, gombászás, rövid túrák a közelben, az újonnan szerzett elméleti ismereteinkhez kapcsolódó, vidám csapatmunkás produkciók, valamint egy kis gőzkiengedő buli. A közös étkezések és a szabadprogramok alkalmával – a jó időbeosztásnak is köszönhetően – olyan kötetlen beszélgetések alakultak ki, amelyek által nemcsak egymást ismertük meg jobban, hanem kölcsönösen gazdagodtunk is, további erőt és kedvet gyűjtve a „házi feladathoz”: a tanultak gyakorlatba ültetéséhez. Köszönet Istennek és a szervezőknek!
