A gyulafehérvári ítélőtábla első fokon elutasította az egykori Marianum épületének visszaszolgáltatását a római katolikus egyháznak. A Marianum a római katolikus egyház által alapított kolozsvári leánynevelő intézet volt, gyönyörű, ma műemlékként lajstromozott épülete 1910–11-ben, az első világháború előtt készült el Hirschler József kolozsvári belvárosi plébános áldozatos erőfeszítéseinek köszönhetően. Az épületet 1911. december 10-én szentelte fel Majláth Gusztáv Károly püspök. A Marianumot a világháború alatt és az impériumváltás után is bővítette az egyház. A több létesítményt és célt (elemi és polgári leányiskola, kereskedelmi iskola, leánygimnázium, tanítóképző, tanárképző intézet, zeneiskola) összefogó oktatási intézmény össz-erdélyi jelentőségű volt: Erdély legtávolabbi részeiről is érkeztek hallgatók, hogy itt részesüljenek képzésben. A Marianum az erdélyi magyar kisebbségnek az egyik legfontosabb iskolájává vált. Az egyházi iskolák ebben az időszakban megtartó erőt, hitet, reményt képviseltek. Ezt a szerepet az államosítás megszüntette.
Az 1948. évi 176. törvényrendelet révén az állam a római katolikus egyháztól elvette, államosította az épületet. A kommunista diktatúra vallásellenes intézkedései közé tartozott az egyházak által alapvető céljaik közé sorolt oktatási tevékenység teljes körű felszámolása. Az épületet először a magyar tannyelvű Bolyai Egyetem, majd az önálló Bolyai Egyetem 1959-es megszüntetése óta a Babeș–Bolyai Tudományegyetem használta, jelenleg az egyetem Bölcsészettudományi Kara működök az épületben.
A rendszerváltás után Románia törvényben vállalta, hogy a kommunista diktatúra államosításait, mint egyértelmű visszaéléseket orvosolja. Az egyházaktól államosított ingatlanokra vonatkozóan a 2000. évi 94. sürgősségi kormányrendelet, illetve a rendeletet jóváhagyó 2002. évi 501. törvény teremtette meg a restitúció jogi kereteit. A Restitúciós Bizottság 2017 augusztusában a Marianumra vonatkozó visszaszolgáltatási kérést viszont megtagadta. E döntés ellen fordultunk jogorvoslatért, bízva az igazságszolgáltatásban és a tisztességes bírósági eljárásban.
A gyulafehérvári ítélőtábla mégis — a restitúcióra vonatkozó román jogi előírások szövegével és szellemével ellentétesen — most közölt határozatában a Marianum visszaszolgáltatását elutasította. Idén júliusban ugyancsak a gyulafehérvári ítélőtábla utasította el a Batthyáneum visszaszolgáltatását. A határozatban nem vették figyelembe, hogy a Marianum bizonyítottan a római katolikus egyház által alapított, építtetett, finanszírozott, működtetett és vezetett intézmény volt, amely az egyház saját szervezetéhez tartozott, tulajdonosa gyakorlatilag a kolozsvári római katolikus egyházközség volt. Valódi jogállamban nem fordulhat elő, hogy az igazságszolgáltatás célja — az állam által korábban elfogadott törvényes rendelkezésekkel is szembefordulva — a kommunista diktatúra államosításainak megerősítése és megőrzése legyen. Az ilyen intézkedés egyszerre ellentétes a jogállam és a vallásszabadság elveivel és sérti meg a kisebbségi jogokat.
A határozatot ellen felfolyamodással élünk, amelyről a bukaresti Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék hatáskörébe tartozik dönteni.
Veres Stelian
plébániai kormányzó
Fotó és információ: Szent Mihály templom – Kolozsvár
