Hitében erős, erkölcsében tiszta, önazonosságában szilárd ifjúságot akarunk! Akárcsak 1931-ben a legelsőt, idén is ezzel a mottóval szervezték meg Csíkszeredában az Ezer Székely Leány Napját. A város főterén Hargita és Kovászna megye önkormányzati elöljárói, és a magyarországi Tolna megyei közgyűlés elnöke is köszöntötte a résztvevőket. A hivatalos megnyitót közös tánc követte, majd a résztvevők a csíksomlyói kegytemplomhoz vonultak szentmisére.
Nyolcvanhét évvel ezelőtt, 1931. július 7-én tartották a legelső Ezer Székely Leány Napját. A székely népdalok, néptáncok, néphagyományok és közösségért mondott ima legelső ünnepét Takács Gábor csíksomlyói ferences házfőnök, Stettner Andrea szociális testvér és Zakariás Flóra nővér kezdeményezte. Azt tapasztalták, hogy a Trianon utáni években egyre inkább visszaszorulnak a néphagyományok, kevesen hordják a népviseletet, a székely közösségekből való elvándorlás is egyre nagyobb méreteket öltött. A közösség megmaradásáért aggódók felhívása ma is aktuális. Azonban a székely ruha nemcsak rokolyából, ujjasból, mellényből áll, hozzá tartozik az imakönyv és a rózsafüzér is! A rendezvény nemcsak külső mustra, hanem lelki mustra is. A „külső mustra” tökéletes, a látvány gyönyörű. Mondta a szentmise prédikációjában Csintalan László delnei plébános, azt is hozzátéve, hogy sok minden jelzi: a szokások mellett lelki tartalom is van. Az idei tiszteletbeli házigazda Pálfalva község, amelynek mindhárom faluja püspököt adott a katolikus egyháznak. Pálfalván született Pálfalvy János erdélyi (1653–1656) majd váradi püspök (1659–1663), Csíkdelnén Bálint Lajos érsek, és csomortáni származású a nemrég a temesvári egyházmegye püspökévé kinevezett Pál József. Ez az ünnep az őseinkre emlékező viselet megbecsülése mellett a szülőföld és a család fontosságára is figyelmeztet. Biztató, hogy aki Isten jelenlétében járja földi életét, lelki derűben van része. Ezért bízzuk a Szűzanyára tulajdonságainkat, hangsúlyozta beszédében a plébános, aki Urbán Erik ferences atyával és több paptársával közösen mutatta be az ünnepi liturgiát.
Az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány elnöke elmondta, a székely közösség jelenleg is a megmaradás csatáját vívja, de szeretettel hazavárják azokat, akik a jobb megélhetés reményében külföldre mentek dolgozni. Lőrincz Mária beszámolt arról is, hogy a hagyományokhoz híven egy-egy keresztelői székely népviseletet ajándékoztak az ünnep újszülöttjeinek, a csíkrákosi Ágoston Henriettának és a csíkszeredai Gábos Balambérnek. Két esketői széket pedig a csíksomlyói kegytemplom kapott ajándékba.
Az ünnep délután a Kis- és Nagy-Somlyó-hegy közötti téren, a Hármashalom oltárszínpadnál, az elmúlt száz év emlékeire való visszatekintés jegyében folytatódott. A tiszteletbeli házigazdák nevében Ferencz Csaba, Csíkpálfalva község polgármestere köszöntötte a résztvevőket. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár a találkozó történetét és üzenetét méltatta. Csíkszereda polgármestere a székely közösség megmaradásért vívott évszázados küzdelmeire emlékeztette a jelenlévőket. Erről szólt a nyárádszeredai Bekecs Néptáncszínház előadása. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Örökség című előadásának részletét mutatta be. Délután egymást váltották a hagyományőrző csoportok táncbemutatói. A programot népviseletmustra, kézműves vásár, fotókiállítás, a résztvevők közös tánca is színesítette. A népviseletbe öltözöttekről a jövő évi naptár csoportképét is elkészítették. Mintegy kétezer lány és asszony, illetve ezer férfi érkezett székelyruhában az ünnepre. A legidősebb 82 éves, a legfiatalabb alig egy hónapos volt. A település lakosságszámához képest a legtöbben Csíkszentgyörgyről érkeztek, így jövőben ők lesznek az Ezer Székely Leány Napjának tiszteletbeli házigazdái.
(CsM)
