A gyulafehérvári szemináriumban is felhangzott az ismerős dallam: „Gaudeamus igitur…”
Bár a papszentelésig még van egy hónap, a hagyományokhoz híven a hatodik tanulmányi év végén búcsút vettek az alma matertől a diakónusok. Köszöntőjében Daly Attila diáktanácselnök nem a búcsúzásra, hanem a köszönetre helyezte a hangsúlyt. Emlékeztette a búcsúzó társaikat arra, hogy a hét évvel ezelőtt kimondott igent most újból és örökre elköteleződve kell megerősíteniük a papszentelésben. Legyetek szentek: a hétköznapok munkás, szerető, mosolygós, kezet nyújtó, felemelő szentjei. Legyetek emberek, szolgáljátok Isten népét és ne uralkodjatok felette; ajándékozzátok meg őket szeretetetekkel, de ne várjatok érte semmit viszonzásul. Legyetek tanúk, kegyelemközvetítők. Krisztus katonái, akik nem rombolnak, hanem építenek, akik védelmeznek, átadva magukat a szeretet szavának – kívánta búcsúztatójában a diákok képviselője.
Antal Zoltán, a végzős évfolyam nevében idézte fel az elmúlt éveket, fejezte ki köszönetét az elöljáróknak, tanároknak, alkalmazottaknak, ugyanakkor szólt a még a szemináriumban maradó kispapokhoz. Idebent egy közösséget alkottunk, és ezért arra szeretnélek buzdítani, titeket, akik egy ideig még itt maradtok, hogy legyetek nyitottak egymás felé, próbáljatok meg kilépni a kis szoba világából, és igaz barátságokat, testvéri kapcsolatokat kialakítani. Ez azért is fontos, mert a szép pillanatokat van, akivel megosztani, a nehezebbeket pedig átvészelni. A földi barátságok mellett gyakran keressétek a Jézussal való találkozást, hiszen ő közös hivatásunk forrása – emelte ki búcsúbeszédében.
Az alkalom végén a diakónusok ünnepélyesen meghúzták az intézet csengőjét, ezzel zárva le tanulmányi éveiket.
Fotó: Bőjte Csongor
Még több kép ITT.
