A RODOSZ és a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség együttműködésében a Püspöki Palota dísztermében mutatták be Tusor Péter Kánoni kivizsgálás Pázmány Péterről. Családja, katolizálása, misszionálása című kötetét a XXVII. Festum Varadinum keretében, 2018. május 8-án.
Az érdeklődőket köszöntő Tőtős Áron, a RODOSZ Bihar megyei szervezetének elnöke megjegyezte: autentikusabb helyet a váradi Püspöki Palota díszterménél, ahol meg lehet idézni Pázmány Péter szellemiségét, illetve beszélni lehet róla és a korabeli Magyarországról, nem is találhattak volna. A múlt héten zajlott III. Erdélyi Történelemtudományi Doktorandusz Konferencia egyik előadója, Kanász Viktor, az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa ajánlotta a figyelmébe a kötetet, melynek anyagát feltárta, fordította, kísérő tanulmányokkal és dokumentumokkal közreadta Tusor Péter, a Kutatócsoport vezetője, s ő örömmel felkarolta az ötletet, hiszen Pázmány szerinte leginkább Váradhoz köthető. Azt ugye tudjuk, hogy 1570-ben született és 1637-ben halt meg. A kiadvány hiteles megközelítéssel tárgyalja életének azt megelőző időszakát, hogy 1616. szeptember 28-án II. Mátyás király esztergomi érsekké nevezte őt ki. Ezt egy bonyolult pápai eljárás, úgynevezett kánoni kivizsgálás előzte meg, és a kiadvány ezt járja körül. Új információkat rögzít és emel ki Pázmány életéből, pontosít adatokat az elmúlt száz év szakirodalmát illetően.
Egy alapos szakmai munka részletgazdag lábjegyzetekkel, melyet azok is bátran olvashatnak, akik nem böngésznek naponta tudományos írásokat. A kánoni kivizsgálás jegyzőkönyvével indít, ennek eredeti latin szövegével és magyar fordításával. Nem ennek a dokumentumnak az információt elemzi vagy rekonstruálja a folyamatot, hanem a már meglevő tudásra kérdez rá, vett fel új problémákat. Kitér ezután Pázmány gyermekkorára, családi hátterére, írói munkásságára, magánéleti aspektusaira, tisztázza anyja halálának és felekezetváltásának körülményeit is.
Kanász Viktor arról beszélt: Pázmány élete és munkássága az egyháztörténeti írás megkerülhetetlen tárgya, sokan foglalkoztak ezzel, de valahogy soha sem sikerült a végére járni, sok nyitott kérdés maradt, ezért hasznos ez a könyv. Pázmány érsekké kinevezése- 1616. szeptember 28.- és felszentelése- 1617. március 17.- között több hónap telt el, ami alatt felmérték a jelölt alkalmasságát, az egyházmegye állapotát, különböző személyiségeket kérdeztek meg, hogy különféle szempontok alapján mit gondolnak minderről. A Pázmány-processzus egyik lelőhelye a frascati Villa Aldobrandini. A forrásokból megtudható, hogy akkor váltott Pázmány felekezetet, amikor 1584-ben a kolozsvári jezsuita kollégiumba került. Ennek oka az a családi stratégiai manőver, miszerint a jövőbeli karrierje szempontjából pozitív lesz, ha a fejedelem alapította tanintézetben tanul.
A kutatás másik forrása a családi levéltár. Valószínűleg Pázmány nem Váradon, hanem Panasz településen született, ahol a családnak kúriája volt. Ennek a falunak ma már nincs nyoma, az 1598-as török ostromkor megsemmisült. Váradtól 15 kilométerre, Köröstarjánnal átellenben létezett, külterületei érintették Ártándot, Biharkeresztest és Biharszentjánost.
A kötet ugyanakkor az 1570-es, 80-as évek Váradját is megidézi, kiderül belőle, hogy klasszikus műveltségű értelmiségi réteg élt itt, amely számára a humanista gondolkodás sokszor fontosabb volt a konfesszionális meggyőződésnél.
Tusor Péter történész, filológus hangsúlyozta: a kiadvány erősíti Pázmány Várad és környéki identitását. Egy bölcsészettudományi munka, nem spirituális olvasmány, ezért üdvtörténeti vetületeket nem boncolgat, nem foglalkozik a későbbi érsek, bíboros belső, lelki fejlődésével.
Böcskei László váradi megyés püspök szerint gondviselésszerű, hogy napjainkban, amikor sok szó esik a megújulás fontosságáról, és a Püspöki Palota is megújul, arról a Pázmány Péterről beszélünk egy rendezvényen, aki a magyarországi katolikus megújulás vezéralakja volt. A főpásztor ugyanakkor azt is nyomatékosította: kihívás számunkra, és egyben a mi feladatunk és felelősségünk, hogy ne csak a múltat szemléljük, hanem úgy alakítsunk a jövőt, hogy az is tartalmas és gazdag legyen.
Forrás: hirek.varad.org
