A nagyváradi egyházmegye számára a közelmúlt kiemelkedő momentuma volt a Románia Nemzeti Történeti Múzeumában megrendezett Felix Terra – Történelem és Egyházművészet a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyében kiállítás. Az erről készített katalógust 2018. május 9-én mutatták be.
A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye számára a 2017-es Szent László Emlékév egyik kiemelkedő momentuma volt a Románia Nemzeti Történeti Múzeumának Nagycsarnokában 2017. december 14. és 2018. március 31. között megrendezett Felix Terra – Történelem és Egyházművészet a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyében című kiállítás. A Szent László egyházmegyéjének 900 esztendős történetét bemutató, több mint 170 műtárgyat felsorakoztató nagyszabású kiállításon Romániában első alkalommal kerültek bemutatásra olyan egyedi és kivételes értékű történelmi emlékek, mint például a Dubnici Krónika vagy Luxemburgi Zsigmond magyar király temetkezési ékszerei. A tárlat egyben történelmi nevezetességű esemény is volt, amelynek keretében a kettős kisebbségben élő romániai magyar katolikus közösségnek elsőként adatott alkalom bemutatnia történeti hagyományait és művészeti örökségét az ország legtekintélyesebb muzeális intézményében. E kiállítás anyagából készült 400 oldalas, színes, magyar-román, valamint angol nyelvű katalógus, Nagyvárad római katolikus egyházművészeti örökségéről eddig készült legteljesebb kiadvány bemutatóját tartották szerda délután a Püspöki Palota zsúfolásig megtelt dísztermében, a XXVII. Festum Varadinum keretében.
A felvezető részben a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum kórusa lépett fel Ruska Ildikó zenetanárnő vezényletével, Bencze Béla kántor orgonakísérete mellett. Böcskei László megyés püspök hangsúlyozta: a kiállítás egy nem mindennapi esemény volt a számukra, egy komoly csapatmunka eredménye, melynek során együttműködtek a Körösvidéki Múzeummal, a bukaresti Románia Nemzeti Történeti Múzeummal, a Művelődési Minisztérium vallásügyi államtitkárságával, a budapesti Magyar Nemzeti Múzeummal, az Országos Széchényi Könyvtárral és a Magyar Nemzeti Levéltárral. Úgy fogalmazott: méltán lehet hivatkozni a Római Katolikus Püspökség gazdag történelmi múltjára, mely elsősorban elődeink hitéből fakad, ennek visszatükröződése, és ami nem csupán a művészeteken és a kultúrán keresztül érvényesül, hanem az evangelizáció megnyilvánulása is akar lenni.
Az értékeinkről és gyökereinkről szóló, ezekből merítő kiállítás ugyanakkor a főpásztor szerint egy biztatás is arra: továbbra is keressük az egymás felé vezető utat, hogy jobban megismerjük az örökségünket, s ezáltal ösztönözve érezzük magunkat arra, hogy mi is alkotók legyünk, ne csak őrizzük a kincseinket, hanem gyarapítsuk is ezeket.
A „stáb” nevében felszólaló Lakatos Attila, a püspökség kulturális referense úgy vélte: a megjelentetett képes katalógus, mely három bevezető tanulmánnyal kezdődik, majd két egyenlőtlen terjedelmű résszel folytatódik- melynek oka a püspökség történetének diszkontinuitása-, egyúttal egy kétnyelvűségi kísérlet, lecke is.
Ernest Oberländer-Târnoveanu, a Nemzeti Történeti Múzeum főigazgatója arról beszélt: az utóbbi években az általa vezetett intézmény mentalitásváltáson esett át, nyitott a vidék és a nemzetiségek irányába annak tudatában, hogy nem csak Bukarest, vagy a fővárosi régió múzeuma, hanem az egész országé, melynek történelme több térség, város és nép sajátos múltjából tevődik össze. Böcskei László személyében pedig ugyanakkor olyan püspököt ismert meg, akinek van jövőképe és tenni akarási vágya, ezért könnyen közös nevezőre jutottak és partnerséget kötöttek a tárlat megszervezését illetően.
Emődi Tamás műépítész, művészettörténész a püspökség történetét vázolta fel röviden, illetve arról tájékoztatott, hogyan kerültek elő, honnan származnak a bemutatott műkincsek, kegytárgyak. Raluca Mălăncioiu társkurátor, a Nemzeti Történeti Múzeum muzeológusa arról számolt be, hogy rengetegen érdeklődtek a kiállítás iránt. Kémenes Mónika művészettörténész, a barokk kor kutatója arra tért ki, hogy milyen hasonlatosságokat mutat Váradon a korszak építészete más egyházmegyékhez viszonyítva. Dr. Aurel Chiriac igazgató a Körösvidéki Múzeum szerepéről szólt, Balla Tünde társkurátor pedig azt idézte fel, miért volt egyértelmű számára, hogy Felix Terra legyen a kiállítás címe.
A díszterem előcsarnokában meg lehetett tekinteni a püspökség által 2013 óta szervezett tudományos és kulturális események plakátjaiból (melyek Vakon Zsolt püspöki titkár, designer munkái) és a 2000 óta megjelent kiadványokból összeállított kiállítást.
Forrás: hirek.varad.org
