Albert Júlia színművész irodalmi összeállításával ünnepelte – immár tizedik alkalommal – a magyar kultúra napját a kolozsvári római katolikus nőszövetség és meghívottai január 23-án. Fábián Mária nőszövetségi elnök bevezetőjében hangsúlyozta, hogy nekünk, magyaroknak egyedülálló anyanyelvünk, gazdag történelmünk, értékes irodalmunk, páratlanul szép népszokásaink vannak, mindezeket ápolni, bemutatni és átadni a jövő nemzedékének kiemelkedő feladat. Emlékeztetett arra is, hogy az egy hónapja elhunyt Kovács Sándor főesperes-plébános tízéves kolozsvári szolgálata folyamán mindvégig fontosnak tartotta, támogatta a hitéleti és kulturális rendezvényeket, szívügyének tekintette a magyar kultúrát, nagyon szerette az irodalmi esteket.
Az elhunyt plébánost helyettesítendő, dr. Jakubinyi György érsek plébániai kormányzónak Veres Steliant nevezte ki, aki rátermett, hivatásának élő pap, támogatja a nőszövetség kulturális rendezvényeit. Veres Steliant tíz éve szentelték pappá, hat éve szolgál Kolozsváron, a Szent Mihály plébánia segédlelkészeként. Személyes hangvételű köszöntőjében arról beszélt, hogy a nemzeti kultúra ápolása terén is elengedhetetlen az összetartozás, az egység és a felelősségtudat. Idézte Isten szolgája Márton Áron püspöknek az Erdélyi Iskola lapjain 1934-ben megjelent Nemzet és kultúra című írásának sorait: „Örök végzésnek látszik, hogy az isteni gondolatok földi valósítása nemzeti kötelesség legyen, az egyetemes kultúra dómja nemzetek által, külön színeikkel meggazdagítva épüljön. Erre utal az is, hogy a leghatékonyabb nemzetalkotó és fenntartó erő a kultúra. A fejlődés kezdetleges fokán még összetartó erő lehetett a közös származás és nyelv, később azonban a népek nemzeti mivoltukat csak kultúrájukkal biztosíthatták. A kultúrát nemzetek teremtik, de a nemzeti élet biztosítéka a kultúra. Sőt, több mint egyszerű biztosíték: a nemzet kultúrájában él. A feladat tehát az, hogy nemzeti műveltségünk értékeit tegyük közkinccsé, hogy a reánk hagyományozott értékállomány erejével népünk tömbjét tudatosan kapcsoljuk bele a nemzeti múltba.”
Veres Stelian személyes élményei közül kiemelte, hogy először csángó magyar édesanyjától hallott szép archaikus nyelven magyar szavakat, ő tanította imádkozni, ő mondott meséket, történeteket. Később életre szóló kincset jelentett számára, hogy gyulafehérvári teológiai tanulmányai folyamán Király László tanította a magyar nyelvet és irodalmat. Veres Stelian azt is elárulta, egyik kedvenc költője Dsida Jenő, ezért nagy élményt jelentett számára, amikor először kereste fel kolozsvári síremlékét. A jelenlevők közösen imádkoztak Kovács Sándor lelki üdvösségéért.
A másfél órás, színes irodalmi összeállításában Albert Júlia a Halotti beszéd és könyörgés – a legkorábbi latin betűs, teljesen magyar nyelvű szövegemlék – szavaival, Ady Endre, Arany János, Kányádi Sándor, Kölcsey Ferenc, Kosztolányi Dezső, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Reményik Sándor, Vörösmarty Mihály lírai alkotásainak művészi tolmácsolásával teremtette meg a Magyar Kultúra Napjának hangulatát. Előadását vastapssal jutalmazták a jelenlevők, ezt a plébánia és a nőszövetség részéről gyönyörű virágcsokor tetézte.
Kép és szöveg: Fodor György
