Az Úr adja meg nekünk a kegyelmet, hogy emlékezzünk az üdvösség ingyenességére, Isten közelségére és az irgalmasság testi és lelki cselekedeteire, melyeket vár tőlünk. Ezáltal olyan emberekké válunk, akik segítik kinyitni az ajtót önmaguk és mások előtt. Ezért fohászkodott csütörtökön reggel a pápa, a vatikáni Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott szentmisén. A napi liturgia Lukács evangéliumából (Lk 11,47-54) azt a jelenetet beszéli el, amikor a farizeusok és az írástudók ellenségesen állnak Jézushoz, igaznak tartva magukat. Jézus azonban kézzel foghatóan megérteti velük, hogy csak Isten igaz. Ferenc pápa homíliájában kifejtette, hogy a törvénytudók miért foglalták le a tudás kulcsát, ebből következően pedig nem mentek be Isten Országába és másokat sem engedtek be oda.
Isten döntése, hogy üdvözít minket
Súlyos feledékenységnek mondhatjuk azt, hogy elvették az isteni kinyilatkoztatás megértésének kulcsát, Isten szíve, az isteni üdvösség megértésének lehetőségét. Elfeledkeznek az üdvösség ingyenes voltáról, Isten közelségéről, Isten irgalmasságáról. Akik pedig elfeledkeznek az üdvösség ingyenes voltáról, Isten közelségéről, Isten irgalmasságáról, azok lefoglalták a tudás kulcsát.
Elfeledkeztek tehát az ingyenességről. Isten kezdeményezése, hogy üdvözítsen bennünket, ők azonban a törvény oldalára állnak: az üdvösség számukra ott van, így tehát egy csomó előírásnál kötnek ki, ami aztán az üdvösség lesz. Így azonban nem kapják meg az isteni igazságosság erejét. A törvény mindig válasz Isten ingyenes szeretetére, aki úgy döntött, hogy üdvözít minket. Amikor pedig elfeledkezünk az üdvösség ingyenes mivoltáról, akkor elbukunk, elveszítjük a kulcsot az üdvtörténet értelméhez, és elveszítjük Isten közelségének érzését.
A kinyilatkozatás Istene velünk zarándokol
Nekik Isten az volt, amit a törvény csinált. Ez pedig nem a kinyilatkoztatás Istene. A kinyilatkoztatás Istene az, aki Ábrahámtól Jézus Krisztusig zarándokolt velünk; az az Isten, aki együtt halad népével. És amikor elvész ez a közeli kapcsolat Istennel, beleesünk ebbe a korlátolt mentalitásba, amelyik azt hiszi, hogy a törvény betartása önmagában elég az üdvösséghez. Isten közelsége – hangsúlyozta Ferenc pápa. Amikor ugyanis nincs meg Isten közelsége, amikor hiányzik az ima, akkor nem lehet átadni a tanítást, nem lehet teológiát végezni, még kevésbé erkölcsteológiát. A teológiát térdepelve lehet csak folytatni, mindig Isten közelében. Az Úr közelsége pedig a megfeszített Jézus Krisztusban érte el tetőpontját, mivel mi Krisztus vére által igazultunk meg, ahogy Szent Pál mondja. Ezért az irgalmasság cselekedetei a törvény beteljesedésének próbakövei, mert Krisztus testét érintjük meg, aki egy személyben szenved, mind fizikailag, mind lelkileg. Legyünk óvatosak azért is, mert amikor elvész a megismerés kulcsa, romlásba jutunk.
Ma is vannak papok, akik lefoglalják a tudás kulcsát
A pápa végül a mai egyházra tekintve a pásztorok, papok felelősségére mutatott rá. Amikor ugyanis elveszítik vagy lefoglalják a tudás kulcsát, bezárják az ajtót előttünk és a többiek előtt. A Szentatya fölidézte, hogy hazájában, Argentínában sokszor hallott olyan plébánosokról, akik nem keresztelték meg a leányanyák gyermekeit, mert nem egyházi házasságból születtek. Bezárták az ajtót, megbotránkoztatták Isten népét. Hogy miért? Mert ezeknek a plébánosoknak a szíve elvesztette a megismerés kulcsát. Anélkül, hogy túl messzire mennénk térben és időben – folytatta homíliáját a pápa -, három hónappal ezelőtt valamelyik ország egy városában történt: egy édesanya szerette volna megkeresztelni újszülött kisfiát, de ő polgári házasságban élt egy elválttal. A plébános ezt mondta: „Igen, igen. Megkeresztelem a gyereket. De a férjed elvált. Maradjon kint, nem lehet jelen a szertartáson”. Ez ma történik. A farizeusok, a törvénytudók nem a régi időkhöz tartoznak, ma is sok van belőlük. Ezért kell imádkozni értünk, pásztorokért. Imádkozni, hogy ne veszítsük el a megismerés kulcsát és ne csukjuk be az ajtót előttünk és azok előtt, akik be akarnak lépni.
Forrás: Vatikáni Rádió
