Életének 99., papságának 73. évében, a végső szentségekkel megerősítve, Istenben megnyugodva, szeptember 19-én, csendben elhunyt Galambos Ferenc nagyprépost, kanonok, címzetes esperes, nyugalmazott plébános.
Galambos Ferenc 1919. szeptember 16-án született Erdődön. Az elemi osztályokat szülővárosában, a középiskolát Szatmárnémetiben végezte. Teológiai tanulmányait a Szatmári Papnevelő Intézetben kezdte, majd a Nagyváradi Papnevelő Intézetben folytatta, közben fél évet a Budapesti Központi Szemináriumban töltött, ahol abszolutóriumot szerzett.
1944. december 24-én szentelte pappá Uzdóczy-Zadravecz István tábori püspök, a Budapesti Központi Szemináriumban.
Segédlelkész volt 1945-től Szaniszlón, 1946-tól Mezőpetriben, 1947-től Felsőbányán, 1956-tól Színérváralján, majd 1957-től 1968-ig a székesegyházban. Plébánosként szolgált 1968. február 29-től Csomaközön 1993-ig, nyugdíjba vonulásáig. Papi szolgálatát egész életében hűen, imádságos lélekkel és nagy odaadással végezte.
Földi maradványait a székesegyházban ravatalozzák fel, ahol 2017. szeptember 21–én 11 órakor közös szentmisét mutatnak be érte, majd a hídon túli római katolikus temetőben helyezik örök nyugalomra.
