A Kárpát-medencei szintűvé lett Szakrális Művészetek Hetéről (más néven Ars Sacra Fesztiválról), annak erdélyi jelenlétéről, a csíksomlyói programokról az egyik ötletgazdával, Hegedűs Enikő művészettörténésszel, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye művészeti referensével beszélgettünk.
Az Ars Sacra Fesztiválhoz Erdély tavaly csatlakozott. Mi a célja ennek a rendezvénysorozatnak?
Magyarországon épp tíz éve, 2007-ben Dragonits Márta és csapata kezdeményezte az Ars Sacra Fesztivált. Azóta a helyi szintű kezdeményezés Kárpát-medence szintűvé nőtte ki magát. Az Ars Sacra Fesztiválhoz évről évre önkéntesen csatlakoznak Magyarország és a Kárpát-medence településeinek múzeumai, kulturális központjai és plébániái különböző rendezvényekkel, programokkal. Erdély, s ezen belül Csíksomlyó először tavaly kapcsolódott ehhez a fesztiválsorozathoz. Az Ars Sacra Fesztivál logója a tavaly még nem került rá a plakátunkra, de idén erre már figyeltünk.
Ezen fesztivál a kezdetekkor a budapesti városmisszióhoz és egyben a kulturális örökség bemutatásához kapcsolódott, ami nem véletlen. A városmisszió célja alapvetően a templomfalakon kívülre, az utcákra és terekre vinni az örömhírt, és megszólítani az embereket az ő mindennapi körülményeik között. A Szakrális Művészetek Hetének, vagyis az Ars Sacra Fesztiválnak is ez az alapvető célja, hogy a résztvevők a liturgián és a templomon kívül a művészeteken – a szakralitás élményéből ihletődött alkotásokon – keresztül is megtapasztalhassák az isteni jelenlétet. A fesztivál keretében tartják évente a nyitott templomok napját. Ebben az imádság és az evangelizációs alkalom mellett a kulturális örökség megismertetése is szerepet nyer, hiszen számtalan templomunk műemlék, és ezek az egyházi szolgálat mellett kulturális értékeket is hordoznak. A rendezvényen az intézmények, egyesületek és művészek által felkínált programokon a kortárs művészet, az épített, tárgyi és szellemi örökséggel együtt tud megmutatkozni és távlatokat nyitni.
Hány helyszín kapcsolódik be a rendezvénybe Erdélyből?
Tavaly Csíksomlyó mellett Kolozsvár is helyszínként szerepelt, a ferences kolostorban megrendezett időszakos Mária-kiállítást is bejegyezték a fesztiválprogramba. Idén a kolozsvári Szent Mihály-plébánia több kortárs képzőművész közös tárlatának ad otthont. Ennek megnyitójára szeptember 16-án kerül sor. Csíksomlyón idén szeptember 11–21. között kiállításokat, koncerteket, előadásokat kínálunk az érdeklődőknek. Szeretnénk, hogy Csíksomlyón a pünkösdszombati búcsú és a liturgia mellett az év folyamán is jobban meg tudjon mutatkozni a kegyhely szakrális jellege. A szeptemberi többnapos program véleményünk szerint lehetőséget teremt, hogy felhívjuk a helybeliek figyelmét is a szakrális művészet szépségére. A rendezvénysorozattal mi arra szeretnénk rámutatni, hogy számtalan érték van körülöttünk, hiszen a szakrális hely is inspirálja a kortárs művészeket. Szakrális művészeti alkotások bemutatására pedig érdemes lenne a kegyhelyen megfelelő kiállítóterme(ke)t kialakítani, ahol egész év folyamán a szeptemberihez hasonló élményekben részesülhetnek az ideérkező zarándokok és érdeklődők.
Mi vezette arra, hogy megálmodója, mozgatója legyen a csíki Ars Sacra-rendezvényeknek?
Az Áradat Egyesület elnökével, Simó Irmával együtt született meg bennünk tavaly az elhatározás, hogy Csíksomlyón lehetőségeink szerint elindítjuk e rendezvénysorozatot. Mindketten, bár külön utakon, részesei voltunk 2007-ben az első, Budapesten megrendezett Ars Sacra Fesztiválnak, ami meghatározó élmény volt számunkra. Úgyszintén ösztönzést adott a foglalkozásunk: Irma pszichológus, művészetterapeuta, én pedig művészettörténész vagyok, a gyulafehérvári főegyházmegyében egyházművészeti referensként tevékenykedem. Úgy gondolom, hogy a mindennapi teendők mellett, ami elsősorban az egyházi műtárgyaknak a nyilvántartását és az ezekhez kapcsolódó művészettörténeti tevékenységet jelenti, lényeges a kortárs művészekre is odafigyelni és alkotásaikra felhívni a szélesebb közönség figyelmét. Fontosnak érzem, hogy a történeti anyagok és értékes műalkotások megőrzése és megismertetése mellett saját korunkban is keressük a kapcsolatot azokkal a művészekkel, akik a szakrális témákra fogékonyak. Meglepően sokan vannak, és nekik is megvan az az igényük, hogy megmutathassák ezen témájú alkotásaikat. A Szakrális Művészetek Hete erre ad egy lehetőséget. Csíksomlyón szeptember 11-én nyílt meg Xantus Géza csíkszeredai képzőművész Áttört dimenziók c. kiállítása, amelyben több bibliai témájú képet – Megfeszített, Pieta, Feltámadott, A házasságtörő asszony, Apokalipszis – állított ki az alkotó. Csíkszeredában László Dániel budapesti képzőművész Mária-út c. kiállításán azon munkáit fogja bemutatni, amelyeket a Mária-út Budapest–Csíksomlyó-szakaszának a végigjárása ihletett.
Kolozsváron Sabău-Trifu Cristina hívta meg művésztársait, hogy alkotásaikkal egy közös kiállításon megmutatkozzanak. Szeptember 16-án nyílik az Üzenet a szakrálisból c. tárlat, ahol huszonhárom hivatásos képzőművész fog kiállítani.
Kiemelne néhány csíksomlyói programpontot az olvasók számára?
A csíksomlyói rendezvénysorozatnak mondhatjuk, hogy van egy lelkieket hangsúlyozó és egy a kulturális értékeket előtérbe állító vonala. A programsorozatot próbáltuk változatossá tenni, hogy ezzel is kifejezzük: a művészetnek sokféle ága lehetőséget teremt arra, hogy a szent, jó és szép, vagyis isteni világot magunkhoz közelebb érezzük.
A nyitott templomok napjának programjain, szeptember 16-án vezetett és zenés imaalkalmakat, valamint Tarjányi Krisztina Nagyot tett velem ő című irodalmi inspirációjú zenés előadóestjét ajánljuk, ahol zongorán a franciaországi Swetlana Meermann-Muret és hegedűn az oroszországi Emma-Marie Kabanov fogja a zenei kíséretet adni.
A hét folyamán a Codex régizene együttes előadására és szólóénekkel kísért orgonakoncertre is sor kerül. Lászlóffy Árpád Ádám és Faluvégi Chripkó Krisztina közös előadóestjét a kegytemplomban hallgathatják meg. Úgyszintén Györfi Erzsébet népdalénekes előadását, aki az idei, Kájoni János-emlékévben (halálának 330. évfordulóján) a Cantionale Catholicum gyűjteményből fog válogatást bemutatni. Sárközi Sándor piarista szerzetes „irodalomórára” invitálja a felnőtteket, amelyen a Himnusz keletkezésének és hatásának a világába kalauzol. Az Emberek és istenek francia filmdráma (2010) vetítését pedig főként a téma aktualitása miatt választottuk.
Az Ars Sacra Fesztiválhoz azáltal is kapcsolódunk, hogy az aktuális emlékévről sem feledkezünk meg. Az idei Szent László-emlékévben a készülőben levő, a gyulafehérvári egyházmegyében fellelhető Szent László-ábrázolásokat bemutató, a Verbum Kiadónál megjelenő kötet eddig elkészült felvételeiből, Kristó Róbert fotóiból mutatunk be válogatást. Reméljük, hogy jövőre más plébániák is kedvet kapnak, hogy egy-egy kiállítással, előadással csatlakozzanak az Ars Sacra Fesztivál rendezvénysorozatához.
Ha valamelyik plébánia, szervezet vagy egyesület kedvet kapott a részvételre, mit kell tennie ahhoz, hogy az Ars Sacra Fesztivál programsorozatához csatlakozzon?
Elsősorban a részvételi szándék szükséges, hogy adott helyen konkrét programot kínáljanak vagy támogassanak. Az Ars Sacra Fesztivál külön honlapot – www.ars-sacra.hu – működtet, itt a meghirdetett időben be lehet jelentkezni, bármilyen szakrális témájú vagy jellegű programmal. Eddigi tapasztalataim alapján én is szívesen adok eligazítást. Bizonyára katolikus lapcsaládunk jövőre is felkarolja a rendezvény programjainak ismertetését, reményeink szerint egyre bővülő kínálatának a hirdetését. Ezúton köszönjük a szervezésben való segítséget és az anyagi támogatást kiemelten: Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának, a Hargita Megyei Kulturális Központnak, a Bethlen Gábor Alapnak, a Communitas Alapítványnak és a Perla Harghitei – Hargita Gyöngye cégnek.
