Szentmisével és vásárral zárult a IV. Máramarosszigeti Szent István Napok rendezvénysorozat augusztus 20-án, az államalapító király ünnepén. A kulturális és vallási programsorozatot többek között koncertek, könyvbemutató, festménykiállítás, helytörténeti túra, valamint gyermekfoglalkozások tették színesebbé.
Reszler Mihály máramarosi főesperes a szentmise végén megköszönte mindenkinek, aki hozzájárult a Szent István Napok sikeréhez, ugyanakkor a résztvevőknek is köszönetét fejezte ki, akik megértették a rendezvény az üzenetét: „Ezek a programok értünk vannak, hogy közösségi mivoltunkat újra fölfedezve vagy csak most fölfedezve, képesek legyünk megmaradni itt, a szórványban annak, aminek lennünk kell: István népének, aki nem szégyelli, hogy magyarul beszél, gondolkodik, érez és cselekszik.”
A záró szentmisén Linzenbold Szabolcs a keresztény hit és az identitás, Szent István öröksége megőrzésének fontosságáról beszélt. Szentbeszédét a „Mindig magunkért, soha mások ellen!” mottóval indította, amely az idei Szent István Napok jelmondata volt. „Azt hiszem, találóbb jelmondatot nem is választhattunk volna ehhez az ünnepségsorozathoz, hiszen ez az öt szó nagyon szépen megfogalmazza vágyunkat, törekvésünket és célunkat, amely hagyományaink, magyar nyelvünk, kultúránk, hitünk és őseink emlékének megőrzésére irányul” – mondta a segédlelkész, aki a Szent István intelmeiből is idézett. „Tartsd meg intelmemet, ne tágíts tőle! Őrizd meg, hiszen ez a te életed!” A figyelmeztetés nekünk is szól! Ne add fel saját identitásod, ne add fel őseid hagyományát és nyelvét, ne add fel szülőföldedet! Őrizd meg, hiszen ez a te életed! Ha mindezekről lemondunk, ha nem azt éljük, amik vagyunk, akik vagyunk, mi magyarok, akkor nem a saját életünket éljük! Ha nem vagyunk képesek felvállalni és továbbadni, amit mi is az őseinktől kaptunk, akkor nem a saját életünket éljük. Akkor az az élet csak egy kényszerélet, amelyben hagyjuk elveszni iskoláinkat, jogainkat és gyermekeink jövőjét!” – fogalmazott Linzenbold Szabolcs, aki szerint a választott mottó arra emlékeztet, hogy a nyelvi és kulturális különbségek nem elválasztanak, hanem gazdagítanak minket, saját értékeink megőrzése azért is kötelez minket, mert másokat is gazdagabbá tegyünk általuk.
Zahoránszki Brigitta/Ehirmondo.ro
