A csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum és Egyesület 2012 óta hatodik alkalommal szervez Márton Áron püspök születésnapjához (aug. 28.) időzítve megemlékezést és konferenciát. Akár a korábbi években, célunk az újabb történeti kutatások segítségével jobban megérteni/megértetni Márton Áron kivételes személyiségét. Nem csupán tudományos érdeklődésből, hanem tanulási szándékkal: próbálunk a mára vonatkozó következtetéseket levonni abból az erkölcsi alapból és szilárd jellemből, amelyet Márton Áron reprezentált, és amelyre mindannyiunknak – vezető szerepre vállalkozóknak meg különösen – ma is nagy szükségünk volna.
„Az erkölcsi alap többnyire remény az emberségre; a szilárd jellem jobbára lehetőség a továbbélésre” – fogalmazta meg Poszler György, miért alkalmas ma is Márton Áron emberi példának, „ideálnak”.
A megemlékezés délelőtt 10 órakor szetmisével kezdődik, amelyet Jakubinyi György gyulafehérvári érsek mutat be. Ezt követi 11.45-től a konferencia a művelődési házban. Akár a korábbi években, az elhangzó előadások Márton Áron életeseményeinek időrendjében tesznek hozzá egy-egy kockát az egyre teljesedő, de még mindig sok meglepetést tartogató Márton Áron-képhez.
Seres Attila történész a 2016-os konferencián Márton Áron kolozsvári éveinek egy kevéssé ismert oldaláról a kolozsvári lengyel diplomatákkal való kapcsolatáról tartott előadást. Az azóta eltelt év folyamán varsói levéltárakban kutatván a történész újabb adalékokkal gazdagította Márton Áron „lengyel tükörben” kirajzolódó arcélét.
Benkő Levente történész, újságíró a Márton Áron püspök elleni 1949-es sajtóhadjáratot veszi górcső alá. A romániai sajtó eme dicstelen korszakában a magyar periodikák is a Román Munkáspárt szócsövéül szegődtek, ideológiai célokat szolgáltak ki. Az e korszakban a püspökről dehonesztáló szándékkal rajzolt torzkép ma meglehetősen kényelmetlen, ám a történelem része, és eképpen letagadhatatlan, ugyanakkor a média hatalmára és felelősségére vonatkozó, ma is igen aktuális kérdéseket is felvet.
Oláh Sándor társadalomkutató nem elsősorban írott forrásokból, hanem szóbeli visszaemlékezésekből rekonstruálja, hogy ugyanezen időszakban, 1949 és 1952 között egyrészről milyen szerepet szántak az egyháznak az erőszakos társadalomátalakítási kísérletben, másrészről milyen mozgástere maradt az egyházi személyeknek erkölcsi normáik érvényesítésére.
Nagy Mihály Zoltán történész előadásának fókuszában a börtönből szabadult püspök áll. Milyen helyzetekkel szembesül Gyulafehérváron, az egyházmegyéjében és az erdélyi társadalomban, milyen „pengeéleken táncolva” kell egyházfői feladatait elvégeznie?
Virt László szociológus, hittanár, Márton Áron biográfusa ezúttal két Áronról beszél. Bár Tamási Áron és Márton Áron életvitelüket és személyes választásaikat tekintve rendkívül különböztek, az „erdélyiséghez”, a „cselekvő fiatalsághoz” és néhány más (többségében ma is aktuális) dilemmához igen hasonlóan viszonyultak. „A kisebbségnek nem az a dolga, hogy bármely központ körül holdként forogjon, hanem saját lehetőségeivel, a saját helyzetében éljen.” Ez a két Áron egyik közös, ma is megfontolandó meggyőződése (Virt megfogalmazásában).
Kovács Gergely posztulátor a domokosi konferenciák visszetérő vendégeként ezúttal is beszámol a boldoggá avatás aktuális helyzetéről.
A konferencia záró eseménye egy régóta készülő dokumentumfilm tesztvetítése lesz. A püspök reggelije. Márton Áron első ötven éve című filmet Zágoni Balázs rendezte, operatőr-vágó: Tóth Orsolya. A dokumentumfilm Márton Áron gyermek- és ifjúkoráról, első világháborús élményeiről és pályaválasztási küzdelmeiről, valamint belső, lelki vívódásairól mesél családtagok, szemtanúk, közeli munkatársak, és történészek tolmácsolásában. Hogyan lett a kallódó csíkszentdomokosi legényből Erdély legnagyobb katolikus püspöke? Hogyan készült, hogyan készítették a püspöki pályára? Később pedig hogyan vívta meg csatáit az egyházi körök előítéleteivel, a román és magyar hatóságokkal, a második világháborúban pedig az antiszemitizmussal és a mindent eluraló félelemmel?
A film alkotói a forgatás során eddig nem látott archív felvételeket kerestek és találtak Márton Áronról. A film a gazdag fényképanyag mellett ezeket is bemutatja.
Az előadások között röviden bemutatjuk a Márton Áron püspökről az elmúlt évben megjelent újabb kiadványokat, köteteket is. Az esemény ideje alatt továbbá megtekinthetnek a résztvevők egy, a Szent László-emlékév keretében elkészült, Szent László életét bemutató, 12 tablóból álló vándorkiállítást is.
A konferencián jelen lesznek azok a fiatalok, akik részt vettek a Márton Áron Múzeum és a Hargita Megyei Kulturális Központ által idén másodízben megszervezett (augusztus 22. és 26. között zajló) Márton Áron Társadalomtudományi Diáktáborban. A Felvidékről, Magyarországról és Erdély több településéről érkező középiskolások helytörténeti, művészettörténeti, hadtörténeti és vizuális antropológiai foglalkozásokon vesznek részt, kapcsolatokat építenek, kölcsönösen alakítják egymás gondolkodásmódját, „alapozzák” a Kárpát-medencei magyarság jövőképét.
Az egész napos programra tekintettel a szervezők szerény büféebédet biztosítanak minden résztvevő számára. Csoportos részvétel esetén ajánlott a bejelentkezés. (Bőjte Csongor, tel. 0746 721 691, e-mail: bojtecsongor@gmail.com)
Sajtóközlemény
