Kolozsvár polgármesteri hivatala úgy kezdte el ez év tavaszán a Főtér nyugati felének átalakítását, hogy nem kért régészeti engedélyt. Ez a jóváhagyás szükséges, mert a munkálatok előtt a kutatók ásatásokat végezhetnek a talajban rejlő történelem titkainak feltárása érdekében, s csak utána történik a járdaborítás elhelyezése, az aszfaltozás és a térkialakítás más munkálatai. A régészek még idejében tudomást szereztek a már megkezdett munkákról, közbeléptek, és így sikerült ásatásokat végezniük, aminek eredményeképpen érdekes adatokra bukkantak. Ezekből osztottak meg az érdeklődőkkel (a terembe be sem fért a közönség) augusztus 17-én, a Kolozsvári Magyar Napok Csontvázak és kincsek a Szent Mihály-templom körül című rendezvényén. Az ásatások java része a kolozsvári Szent Mihály-templom előtt zajlott.
Csók Zsolt ásatásvezető mesélt a történtekről: járókelők hívták fel a figyelmüket arra, hogy Kolozsvár főterén régészeti engedély nélkül dolgoznak, a helyszínen a nehézgépek már károkat tettek a rétegek között, középkori és római leleteket ástak ki. Sürgősségi eljárással a régészek ásatási engedélyt szereztek, és meg tudták vizsgálni a munkálatok lezárása előtt a rétegeket. A régész úgy értékelte, olyan kutatási lehetőség volt ez, amilyenre egy évszázadban egyszer van lehetőség. Ismertette, gazdag képanyaggal mutatta be a leleteket. Az ásatások nem a dák-római elmélet vagy más, 19. századi elméletek igazolásáról szóltak, jegyezte meg Csók Zsolt, hanem tényfeltárásról. A régész a középkori rétegeket mutatta be az érdeklődőknek: a járószinteket, a templom előtti egykori (ma a kolozsvári Szent Péter-templom elé felállított) barokk fogadalmi kapu alapozását. A templom nyugati bejárata előtti régészeti szelvény a középkori és újkori járószinteket, lépcsőket mutatta be. Azt a járószintet is sikerült azonosítani, ahol a számos habarcsmaradékból arra következtethettek, hogy az volt az a szint, amelyen elődeink akkor jártak, amikor a templom épült. A régészek ugyanakkor számos középkori sírt fedtek fel a templom bejáratához közel. Ezeken a közeljövőben fognak antropológiai vizsgálatokat végezni a szakemberek. Harminchat pénzérmét regisztráltak ugyanitt a leletek között, ezek mind Mátyás uralkodása előtti időből származnak.
Bajusz Mátyás régész az Árpád-kori rétegek alatt található római rétegekről és az egykori Napoca szerkezetéről, illetve az egykori városközpontról beszélt e népes hallgatóságnak.
A bemutató végén a régészek és az esemény moderátora, Hegedüs Csilla is köszönetét fejezte ki azért, hogy a katolikus egyház, a Szent Mihály-plébánia a kutatások mellett foglalt állást, illetve támogatta azokat. Kovács Sándor főesperes-plébános a beszélgetés végén kiemelte, hogy sokakban a régészeti ásatások ma is a forradalom utáni kolozsvári célzott feltárások kellemetlen emlékeit elevenítik fel, s mivel ezt a beavatkozást támogatták, számos bírálat is érkezett a plébániára. A főesperes kiemelte, hogy az effajta, szakavatottak által vezetett ásatások nem csupán a leletek megtalálásához vezetnek, hanem az eredmények gazdagítják a templom történetéről eddig ismert információkat, újból aláhúzzák ennek történeti örökségét, s gazdag mivoltát.
