A továbbtanulni vágyó fiatalok számára most az egyetemi felvételi időszaka van. A kar hirdetésében ez áll: „A Római Katolikus Teológia Kar Kolozsváron bentlakást és évi 2500 lej ösztöndíjat biztosít minden olyan Kolozsváron tanulni vágyó katolikus fiatalnak, aki a Babeș–Bolyai Tudományegyetem bármilyen szakára jelentkezik a Római Katolikus Teológia Karra való jelentkezés mellett. A kar célkitűzése katolikus értelmiség formálása. A teológia oktatásával szeretnék hitükben megerősíteni hallgatóikat, és számukra olyan erkölcsi alapot nyújtani, amely a boldogságkeresés útján szilárd útmutatót jelent.” A BBTE keretében működő kolozsvári teológia szakra az első három napon 22-en iratkoztak be, ami mindenképpen nagy érdeklődést mutat. Zamfir Korinna egyetemi tanár, aki a felvételi bizottság tagja elmondta, az eddig beiratkozottak különböző más karokra is jelentkeztek, többen magyar szakra, de van reál érdeklődésű, sőt jogásznak készülő is közöttük. A felvételi kínálatban szerepel az ismertebb didaktikai teológia mellett a vallástudomány is, ami ugyanúgy képesít a tanárságra is, ha valaki a szükséges pedagógiai jellegű vizsgákat is leteszi. A vallástudomány szakról Zamfir Korinnát kérdeztük.
Miért fontos ma a vallástudomány?
A vallás nemcsak személyes kérdés vagy az általános műveltség része. A vallási kérdések egyre inkább jelen vannak a közéletben, a médiában, a politikában. Ferenc pápa megnyilatkozásai társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi kérdésekben rámutatnak a vallás szerepére a közéletben. A közel-keleti drámai helyzet és a menekültválság előtérbe hozta az iszlám, a vallási sokféleség kérdését. Egyre több szakterületen nélkülözhetetlen a vallási kérdések ismerete. Lényegében bármely jó szakember, aki a közélettel, társadalmi kérdésekkel vagy egyszerűen emberekkel foglalkozik, aki kulturális szférában tevékenykedik, humán tárgyakat tanít, biztosan szembesül a vallással.
Hol helyezkedhetnek el a végzettek?
A vallástudomány szak olyan képesítést nyújt, amely jól használható oktatási, kulturális vagy közigazgatási intézményekben, különösen akkor, ha a hallgatók más szakot is végeznek, újságírást, turizmust, szociális munkát, szociológiát, politológiát, bölcsészetet, pszichológiát, történelmet, kommunikációt, jogot, Európa-tanulmányokat. Gondolok továbbá tanárokra, idegenvezetőkre, fordítókra, művészettörténészekre, régészekre, a közigazgatásban dolgozókra. Aki vallástudományt tanult, újságíróként, tévés műsorszerkesztőként értelmesen nyilatkozik vallási kérdésekről, művészettörténészként megérti a vallásos tárgyú műalkotásokat, irodalmárként érti a vallásra tett utalásokat egy versben vagy egy regényben. Idegenvezetőként értelmesen beszél vallási műemlékekről. Politológusként megérti a társadalom működésének vallási indítékait és a konfliktusok hátterét. Történészként vagy régészként biztosan szembesül vallási kérdésekkel. És a felsorolást sokáig lehetne folytatni…
