A múlt hétvégi kétnapos apostoli látogatást követően Ferenc pápa a hagyományokhoz híven a rákövetkező szerdai általános kihallgatáson a Szent Péter téren összegyűlt zarándokok számára összefoglalta az egyiptomi útját és mintegy kiértékelte annak a tapasztalatait.
„Egyiptomból hívtam a fiamat”
A kihallgatás elején felolvasott bibliai ige a Máté-evangéliumból Jézus egyiptomi tartózkodását mondta el, amelynek emlékezetét hűségesen megőrizte a kopt kereszténység kétezer éven át folyamatosan. Erős zárszava – Egyiptomból hívtam a fiamat (Mt 2,15) – máig erővel mutat arra a rendkívüli tényre, hogy az Üdvözítő saját hazáján kívül egyedül Egyiptom földjét szentelte meg testi jelenlétével, ami pedig kezdettől fogva nagy öntudatot adott Egyiptom kereszténységének.
Négyes meghívás jegyében, köszönet a fogadtatásért
„Négyes meghívás jegyében keltem útra abba az országba – kezdte beszédét a pápa. – A köztársasági elnök, a kopt ortodox pátriárka, az Al-Azhar főimámja és a kopt katolikus pátriárka meghívására. Mindnyájuknak megköszönöm a valóban szívélyes fogadtatást. Megköszönöm az egész egyiptomi népnek a részvételüket és a szeretetet, amivel megélték Szent Péter utódának a látogatását”.
Egyiptom a béke jele lehessen a térség számára
„Az elnök és a polgári hatóságok rendkívüli módon elkötelezték magukat, hogy ez az esemény a lehető legjobban valósuljon meg, hogy az a békének a jele lehessen Egyiptom és a térség számára, mely sajnos a konfliktusoktól és a terrorizmustól szenved. Az utazás mottója éppen a béke volt: „A béke pápája a béke Egyiptomában”.
Egyiptom a civilizáció és a szövetségkötések földje
„Az Al-Azhar egyetemen – a legősibb iszlám egyetemen, amely a szunnita iszlám legfőbb akadémiai intézménye – tett látogatásomnak kettős távlata volt: párbeszéd a keresztények és a muzulmánok között, egyidejűleg pedig a béke előmozdítása a világban. Az Azhar Egyetemen találkoztam a főimámmal, amely aztán kitágult a nemzetközi békekonferencián való részvétellel. Ebben az összefüggésben kínáltam fel a megfontolásaimat, amelyek Egyiptom történetét értékelték, mint a civilizáció és a szövetségkötések földjét. Egyiptom az egész emberiség számára az ősi műveltség, a művészeti kincsek és a tudás értékeinek a szinonimája, ami arra emlékeztet bennünket, hogy a békét a nevelésen, a tudásra oktatáson, a humanizmuson keresztül építik, amely szerves részeként fogadja magába a vallási dimenziót, az Istennel való kapcsolatot, amiként azt a főimám említette a beszédében. A békét is az Isten és az ember közötti szövetségből lehet újraépíteni, ami az emberek egymás közötti szövetségének is az alapja, és ami a tízparancsolat Sínai-hegyén kőbe vésett parancsán nyugszik, de sokkal mélyebben gyökerezik minden kor és minden hely összes emberének a szívében.”
A térség stabil és tartós békéje nem az erő jogán alapul, hanem a jog erején
Ugyanaz a fundamentum az alapja – folytatta a pápa – a társadalmi és polgári rend építésének, amelyre mindnyájan elhívottak vagyunk, hogy minden származás, kultúra és vallás összes polgára dolgozzon együtt. Ilyen jellegű egészséges laicitás merült fel a köztársasági elnökkel folytatott eszmecsere során az ország polgári hatóságai és a diplomáciai testület előtt. Egyiptom nagy történelmi és vallási öröksége, valamint a közel-keleti térségben vitt szerepe sajátos feladattal ruházzák fel a stabil és tartós béke felé vezető úton, mely nem az erő jogán alapul, hanem a jog erején.
A keresztények Egyiptom a testvériség kovászai legyenek
„A keresztények Egyiptom, mint egyébként bárhol másutt a világon, arra kaptak meghívást, hogy a testvériség kovászai legyenek. Ez akkor lehetséges, ha egymás közt Krisztusban közösséget élnek. Istennek legyen hála, a közösségről szóló erős jelet tudtunk adni együtt II. Tavadrosz pápával, a kopt ortodoxok pátriárkájával. Közös nyilatkozat aláírásával megújítottuk elkötelezettségünket, hogy együtt haladunk és elköteleződünk abban, hogy nem kereszteljük újra a másik egyház keresztényeit. Együtt imádkoztunk a közelmúlt merényleteinek az áldozataiért, melyek tragikusan sújtották azt a tiszteletreméltó templomot. Az ő vérük megtermékenyítette az ökumenikus találkozást, amelyen részt vett Bertalan konstantinápolyi ökumenikus pátriárka, az én jó barátom!” – emelte ki személyesen a pápa.
Egyiptom kicsiny katolikus közössége élje meg az emmauszi tanítványok tapasztalatát
„Az utazás második napját a katolikus híveknek szenteltük. A stadionban bemutatott szentmise a hit és testvériség nagy ünnepe volt, amelyben megéreztük a föltámadt Krisztus valóságos jelenlétét. Az evangéliumot kommentálva arra buzdítottam Egyiptom kicsiny katolikus közösségét, hogy éljék meg az emmauszi tanítványok tapasztalatát, vagyis Krisztusban találják meg mindig az élet kenyerét, a hit örömét, a reménység hevét és az erőt, hogy tanúságot tehessenek a szeretetben arról, hogy találkoztak az Úrral” – emelte ki a pápa.
A papok, szerzetesek és szeminaristák közösségében megláttam az egyház szépségét Egyiptomban
„Az utolsó találkozást a papokkal, szerzetesekkel és a szeminaristákkal együtt töltöttem a nagyszemináriumban – mondta Ferenc pápa. Olyan sok szeminarista van! Ez egy nagy vigasz! – lelkesedett a szentatya. Igeliturgia keretében megújították az Istennek szentelt fogadalmaikat. Ebben a közösségben, amely Krisztusnak ajánlotta fel az életét Isten országáért, megláttam az egyház szépségét Egyiptomban, és együtt imádkoztunk Közel-Kelet minden keresztényéért, hogy legyenek a föld sója és világosság a népek között.”
Egyiptom számunkra a reménység, az oltalom és a segítség jele lett
Végül a pápa szabadon hozzáfűzte: „Egyiptom számunkra a reménység, az oltalom és a segítség jele lett. Amikor a világ azon része éhezett, Jákob Egyiptomba ment a fiaival, és amikor Jézust üldözték, akkor odavitték őt. Éppen ezért számomra most erről az útról beszélni annyit jelent, hogy végigjárjuk a reménység útját. Számomra Egyiptom a remény jele a történelem és a jelenkor számára, a testvériség jele, amit meg akartam osztani veletek” – fejezte be a szerdai általános kihallgatáson mondott katekézisét Ferenc pápa.
Forrás: Vatikáni Rádió
