A kilenctagú bíborosi tanácsadó testület jelenlétében
„Ne felejtsük el, hogy a mi hitünk egészen konkrét, és elutasítja a kompromisszumot és az eszményiesítést” – hangzott el Ferenc hétfő reggeli homíliájában, amikor a Szent Márta-ház kápolnájában április 24-én, hétfőn újrakezdte a nagyhét eleje óta szünetelő reggeli elmélkedéseit. A szentmisén részt vett a kilenctagú bíborosi tanácsadó testület, amely hétfőtől szerdáig ülésezik a szentatya jelenlétében a Vatikánban. A pápa a homíliájában a Szentlélek adta szabadságról beszélt, és arról, hogy az evangéliumot kompromisszumok és merevség nélkül kell hirdetni.
A Szentlélek indítására…
A Nikodémus és Jézus találkozásának evangéliumi története (Jn 3,1–10) kapcsán Ferenc pápa arra a szeretetre és türelemre utalt, amivel a názáreti lassan bevezeti a titokba a farizeust: „felülről, a Lélekből kell újjászületni, egyik mentalitásból kell egy másik gondolkodásmódba átlépni”. Az olvasmányban a béna meggyógyítása miatt kérdőre vont Péter és János apostolok a Szentlélekkel eltelve kijelentik: „Nem hallgathatunk arról, amit láttunk és hallottunk” – és továbbra is hirdették Jézus feltámadását.
Az Ige testté lett, a mi hitünk is egészen konkrét
Az említett tények konkrétak, mert konkrét tényekből állnak – szögezte le a pápa. Ez a konkrét mivolt áll szemben a törvénytudók magatartásával, amely tárgyalásokba akar bocsátkozni, hogy aztán kompromisszumokra jusson vele. Péter és János ellenben bátran és őszintén, a Szentlélek őszinteségével szóltak, ami azt jelenti, hogy az igazságot bátran, kompromisszumok nélkül hirdetik. Az alappont a hit konkrét jellege. Sokszor elfelejtjük azt, hogy a hitünk konkrét. Az Ige testté lett, nem pedig eszmévé. Amikor a hiszekegyet mondjuk, akkor az csupa konkrét dolgot említ: „Hiszek az Atyaistenben, aki a mennyet és a földet teremtette, hiszek Jézusban, aki meghalt…” Ezek mind konkrét dolgok – húzta alá a pápa. A krédó nem azt mondja, hogy ezt és azt a dolgot meg kell tennem. A hit konkrét jellege visz az őszinteséghez, a vértanúságig menő tanúságtételhez, ami szemben áll a kompromisszumokkal vagy a hit idealizálásával.
Az egyház is néha beleesett a lehet – nem lehet teológia csapdájába
„Ezzel szemben a törvénytudók számára az Ige törvénnyé lett, vagyis ezt idáig kell megtenni, de nem tovább, ezt így lehet és nem másképp!”. Valójában ketrecbe zárta őket a racionalista gondolkodás, mely nem ért véget. Az egyház pedig, jóllehet sokszor elítélte a racionalizmust, a felvilágosodást, maga is beleesett annak a csapdájába, és elfelejtette a Szentlélek erejét és szabadságát, a Lélekből való újjászületést, amely szabadságot és őszinteséget ad azt hirdetni, hogy Jézus Krisztus az Úr.
Az Úr adja meg nekünk a Szentlelket, hogy merevség nélkül hirdessük az evangéliumot
„Az Úr adja meg nekünk, hogy tapasztalatot szerezzünk a Lélekről, aki jön és megy, előre visz, aki hittel felken, a konkrét hittel – szólt a pápa –, majd Jézus szavát idézte: „A szél ott fúj, ahol akar; hallod ugyan a zúgását, de nem tudod, honnan jön, és hová megy. Így van ez mindenkivel, aki a Lélekből született”. Az Úr adja meg nekünk ezt a húsvéti Lelket, kompromisszumok és merevség nélkül hirdessük az evangéliumot! – zárta hétfő reggeli homíliáját Ferenc pápa.
Forrás: Vatikáni Rádió
