Jó és rossz ellenállás a reformmal szemben
Természetes, hogy ahol újítási kísérletek vannak, ott felüti a fejét az ellenállás is. Ennek több válfaja lehetséges: van a nyitott ellenállás, amit jóindulat és őszinte párbeszéd jellemez. A rejtett ellenállás, ami félelemből vagy bezárkózásból fakad, és a felszínen helyesli a változást, miközben reméli, hogy minden marad a régiben. És van a rosszindulatú ellenállás, amelyik igyekszik igazolni magát, sokszor vádaskodik, és a hagyományokba, a látszatba, a formalitásba és az ismert dolgokba menekül. A reakció hiánya a halál jele, ezért a helyes ellenállásra – de még a kevésbé jóra is – szükség van, és meg kell hallgatni, mert azt jelzi, hogy a test él – magyarázta Ferenc pápa.
Hogyan álljon hozzá a kúria a reformhoz?
Kényes folyamat tehát a Római Kúria reformja, amelyet a szentatya szerint a következő magatartásformákkal kell megélni: hűség a lényegeshez, folyamatos mérlegelés, evangéliumi bátorság, egyházi bölcsesség, figyelmes meghallgatás, kitartó cselekvés, pozitív csend, határozott döntések, sok-sok ima, mély alázat, világos előretekintés, konkrét lépések előre (és ha kell hátra is), kitartó akarat, életvidámság, felelős hatalom, feltétlen engedelmesség. De mindenekelőtt a Szentlélek vezetésének követése.
A reform 12 vezérelve. Több világi hívő és nő a kulcspozíciókban
Ferenc pápa idézte Boldog VI. Pál 1963-ban mondott szavait, aláhúzva, hogy a Római Kúria ne legyen bürokratikus szervezet, a törtetés és az ellenségeskedés küzdőtere, hanem valódi hitközösség. Fő célja ugyanis a misszió: elvinni az evangéliumot mindenhová. A szentatya 12 pontban határozta meg a reform vezérelveit, melyek a következők: individualitás (személyes megtérés), lelkipásztorkodás (a papírok mögött személyek vannak), missziós lelkület (krisztusközpontúság), racionalitás, működőképesség, felzárkózás az idők jeleihez, józanság (megtakarítás, összevonások). Ide tartozik még a szubszidiaritás (kompetenciák elosztása), a szinodalitás (találkozás a pápával és egymással), a katolicitás (több világi hívő jelenléte a dikasztériumokban, a nők és a világiak integrálása kulcspozíciókba, a multikulturalitás tiszteletben tartása) és végül a fokozatosság elve a reformfolyamatban.
A pápa az emberi erőforrásokban a folyamatos képzést, megújulást szorgalmazza, a berozsdásodást és a rutinmunkát elkerülendő. Örökre száműzni kell a fölfelé buktatás gyakorlatát is (promoveatur ut amoveatur), amit rákbetegségnek nevez.
A reform eddigi lépései
A Római Kúria átalakítására vonatkozóan Ferenc pápa az elmúlt három évben számos intézkedést hozott, melyeket felsorolt hallgatóságának. Köztük a 9 bíborosból létrehozott tanácsot, a pénzügyi átláthatóság elősegítésére és a pénzmosás megelőzésére felállított szervezeteket, a kiskorúak védelmére szolgáló bizottságot, a kommunikációs titkárságot, a világiak, a család és az élet védelmére hozott dikasztériumot. Itt említette meg a teljes emberi fejlődést szolgáló pápai intézményt, a házasság semmisségére vonatkozó ügyek kánoni folyamatának reformját.
Karácsony az alázatos Isten ünnepe, aki azt kéri, hogy szeressük
Beszéde végén a pápa karácsony ünnepéről szólt. Az alázatos Isten kicsinnyé lesz, hogy szeressék. Ez a hatalom világi logikájának megfordítása. Karácsonykor mi is mondjunk igent erre az Istenre, aki nem a világmindenség uralkodója, hanem az az Isten, aki a leggyengébb alakját öltötte magára, hogy senki ne féljen, hogy mindenki odamehessen hozzá, és érezze, hogy szereti őt és gondol rá.
Forrás: Vatikáni Rádió
