Halottak napja

A földön küzdő Egyház ünnepélyes megemlékezése a tisztítótűzben szenvedő lelkekről. A halottakról való gondoskodás a vallástörténeti kutatások szerint ősidőktől fogva mindenütt megtalálható jelenség. Az egyházban Szt. Odilo clunyi apát kezdeményezte, hogy miután Mindenszentek ünnepén megemlékezünk a mennyország szentjeiről, másnap az összes megholtról is megemlékezzünk. 998-ban kezdték az ünnepet megtartani, amely a 11. században a clunyi bencések hatására széles körben elterjedt. Róma a 14. században fogadta be. XV. Benedek pápa 1915-ben engedélyezte, hogy halottak napján minden pap három szentmisét mondhat; egyet egy konkrét elhunytért, egyet általában a tisztítótűzben szenvedő lelkekért és egyet a pápa szándékára. A bizánci szertartásban megfelelője a lelkek szombatja.