Megbocsájtottak, gyógyultak, kiengesztelődtek Istennel

0
771
Fotók: Szijjártó Szabolcs

Különleges lelkigyakorlatot tartottak az indiai származású Margaritha Valappila nővér és a németországi Manfred Huber plébános vezetésével szeptember 20-24. között a kovásznai Szent István Király plébániatemplomban. Erős érzelmekkel, könnyekkel és megerősödött hittel teli időt töltöttek együtt a résztvevők testi-lelki gyógyulással, tanúságtétellel.

A lelkigyakorlat szervezője a mallersdorfi nővérek közösségéből Margit nővér volt, aki vállalta a tolmács szerepét is, amiért nagyon hálásak vagyunk neki. A szervezésben, az előkészületekben és a lelkigyakorlat lebonyolításában többen részt vettek a helyi plébániai közösségből, valamint Tímea nővér és Rita nővér. A résztvevők száma 124 személy volt, akik teljes odaadással vettek részt a reggeltől estig tartó programokon.
Margaritha Valappila nővér 82 éves. Fiatal korában került Németországba, ahol szerzetesnővér lett. Betegápolást tanult, házi beteggondzóként nagyon sok családon segített, majd később egy idősotthonban mint osztályvezető nővér dolgozott. Nagy gondot fordított a haldokló betegekre, senkit nem hagyott magára halála pillanatában. Nagy szeretettel beszélt erről az időszakról.

Jézus egy új feladatot bízott rá, hogy az evangelizációnak szentelje az életét. A Szentlélek adományai közül a gyógyítás adományával ajándékozta meg őt az Úr. 1998-ban ajándékba kapott egy ötemeletes házat, amelyben egy lelkigyakorlatos központot alakítottak ki együtt Huber atyával és Kiliana nővérrel. Elmondása szerint nagyon sok megtérés, gyógyulás történt itt és kb. egymillió személy vett részt a lelkigyakorlatokon. Már mind az öt kontinensen járt, többször Magyarországon is, és most itt, Erdélyben. Margaritha nővért erő és bátorság, szelídség és humor jellemzi, az öröm, a mosoly szépítette az arcát, példát adva nekünk arra, hogy a lelki szépség egy idős arcon is átsüt, melenget, együttérzést és békét sugároz.

A lelkigyakorlat a megújulást célozta meg. Az előadások témái egy felépített rendszert követtek, amelyek átforrósították a szívünket és képessé tettek arra, hogy felkészüljünk a „lelki műtétre”, amely nagy hatással volt mindannyiunkra, a belső sebek gyógyulásáért való ima révén, amely a lelkigyakorlat csúcsát képezte. Az előkészítő napokban szó volt egy nagyon fontos dologról, a megbocsájtásról, amely a kulcs a gyógyuláshoz. Megbocsátani magunknak, másoknak, imádkozni azért, hogy nekünk tudjanak megbocsájtani, kiengesztelődni Istennel életünk egyik legfontosabb teendői közé tartozik az indiai nővér szerint. Ha ezt nem tesszük meg, a lelki betegséget követi a testi betegség. Ezért mindenkinek felhívta a figyelmét arra, hogyha gyógyulni szeretne, bocsásson meg. A 10 parancsolatról szóló előadás után, mindenkinek lehetősége volt elvégezni a szentgyónást, ehhez több pap állt a jelenlevők rendelkezésére.

Margaritha nővér kihangsúlyozta, hogy mindenkinek vannak belső sebei, amelyek gyógyulásra szorulnak. Felhívta a figyelmünket arra, hogy éljünk mindig Isten jelenlétében és gyakran kérdezzük meg a Szentlélek Istent, hogy most mit kell tennünk, mi Isten akarata számunkra. A belső sebeinkért való ima a kitett oltáriszentség előtt Jézus jelenlétében zajlott, ahol a fogantatástól kezdve, a magzati életszakaszon át napjainkig Huber atya gyógyulást kért számunkra. A könnyeink hulltak és a szívünkben éreztük, ahogy gyógyít az Úr, köztünk jár és szelíden átölel. Mindannyiunknak ez újjászületést eredményezett, mert nem maradt senkinek száraz a szeme, egy megújult szívet kaptunk, amelyért mindannyian hálásak vagyunk Istennek. Az ima végén Manfred Huber mindenkit külön-külön megáldott a monstranciában lévő oltáriszentséggel.

A záró szentmise után Margaritha nővér és Huber plébános minden résztvevőért kézrátétellel imádkozott. Sokan elnyugodtunk lélekben, én is, ami egy különleges érzéssel járt, a Szentlélek teljesen birtokba vette a lelkünket, egy földöntúli békével és örömmel ajándékozva meg minket. Sokakat átjárt a kegyelem, az öröm ajándékával gazdagodtak. Sokan meggyógyultak és a lelkigyakorlat végén tanúságot tettek erről, megható volt hallani és látni ezeket. Egy látható és fogható csodát szeretnék leírni, ahogy Margit nővér édesanyja meggyógyult.

Minden reggel dicsőítéssel kezdtük a napot és félórás csendes szentségimádással. Azalatt a sekrestyében a meghívott plébános imádkozott kézrátétellel Margit nővérért, aki fordította az előadást, és Margaritha nővérért. Egyik reggel, amikor imádkoztak, Margaritha nővér kapott képben egy beteg szemet. Megkérdezte Margit nővért, hogy nem tudja, hogy kinek beteg a szeme a jelenlévők közül, mert az Úr meg akarja gyógyítani. Margit nővérnek eszébe jutott, hogy az édesanyja egy pár napja a bal szemével fekete foltokat lát. A nővér kérte, hogy hívja oda az édesanyját, hogy imádkozzanak érte. Ima alatt Erzsike néni szeme meggyógyult másodpercek alatt, erről tanúságot tett. Isten így jutalmazza meg övéit, Margit nővér áldozatvállalását az édesanyja gyógyulásával. Igen, Jézus ma is él, köztünk jár és arra vár, hogy szeressük őt, higgyünk benne és legyen életünk ura. Deo gratias!

Regina nővér